Tavaly mindössze 7 milliárd szál cigarettával kereskedtek legálisan, ami negatív rekordnak számít. Az olcsóbb szivarkák azonban egyre népszerűbbek: novemberben 48 millió szál, összesen pedig 572 millió szál fogyott, ez már a decemberi adatok nélkül is jóval több, mint 2013-ban - írja a Világgazdaság.

Újabb mélypontot ért el a hazai legális cigarettapiac, ugyanis a NAV jövedéki statisztikái szerint mindössze 397 millió szál fogyott novemberben. Legutóbb 2011 januárjában volt arra példa, hogy 400 millió szál alá csökkenjen a fogyasztás. Még 2013 novemberében például 480 millió szál szerepelt a vámhatóság statisztikáiban, de a nemzeti dohányboltok előtt gyakori volt az egymilliárd szál feletti mérés.

A piac zsugorodását leginkább az éves adatok mutatják hitelesen: tavaly novemberig 6,7 milliárd szállal kereskedtek, így 2014 végére talán éppen elérhette a piac a 7 milliárd szálas szintet. Már a 2013-as 9,3 milliárd szál is negatív rekordnak számított. Korábbi években pedig bőven 10 milliárd szál felett volt az éves fogyasztás, vagyis a trafikrendszerrel 2-3 milliárd szál cigaretta tűnt el a legális kereskedelemből. Idén egyelőre csak néhány tíz forinttal drágult egy doboz cigaretta ára néhány gyártó esetében, de információink szerint a dohányosoknak jelentős, több száz forintos emelésre is fel kell készülniük. Ez természetesen nem segíti majd a feketekereskedelem elleni harcot. Az olcsóbb szivarkák azonban egyre népszerűbbek: novemberben 48 millió szál, összesen pedig 572 millió szál fogyott, ez már a decemberi adatok nélkül is jóval több, mint 2013-ban.

„A termékkör decemberi bővítése egyelőre még nem segített a trafikokon, mert sokan még csak most szerzik be az engedélyeket” – mondta a lapnak Adorjánné Pordán Éva, a Magyar Dohány Kiskereskedők Egyesületének (MDKE) titkára. A rágó és a mentolos cukorka miatt egyelőre kevesen térnek be a dohányboltokba, a BKV pedig nem akarja bővíteni az értékesítési hálózatát.

A trafiktörvény módosításával elvileg már nem csak felmondással, hanem közös megegyezéssel is felbontható a 20 évre kötött koncessziós szerződés, de Pordán Éva még nem tud ilyen esetről. Ellenben arra a forgatókönyvre bőven akad példa, hogy a tavaly májusban költözésre kényszerített boltosok – benzinkutak, hipermarketek, plázák környékét kellett elhagyniuk – 6 hónapra felfüggesztették a tevékenységüket, majd novembertől napi 10 ezer forint kötbért kellett fizetniük az államnak, mert nem nyitottak ki újra, mostanra pedig elveszítették a koncessziót. A NAV adatai szerint jelenleg 5927 nemzeti dohányboltnak van engedélye, de korábban ez közelítette a hatezret.

Idén a Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit (NDN) Zrt. már nem készül arra, hogy tömegesen írjon ki pályázatokat. „Az esetlegesen kiírandó pályázatok, azon településeket érinthetik, ahol a koncessziós szerződés a határozott idő lejárta előtt megszűnt” – válaszolta a Világgazdaságnak az állami cég. A koncesszió- és pályázatkezelő rendszerüket azonban még tovább fejlesztik: a Molaris Kft. nyerte 189 millió forintos ajánlattal a gyorsított meghívásos közbeszerzési eljárásukat. Az ellátatlan településeken elvileg már mozgóbolttal is lehet kereskedni, de az NDN egyelőre még csak dolgozik az újfajta értékesítés részletszabályain. A különadóval sújtott dohánygyárak szereplői most leginkább a központi dohányellátó szeptemberi felállítására várnak. A kormány azonban egyelőre nem döntötte el, hogy az állam saját céget alapítson, nyilvános pályázatot hirdessen vagy megbízhatónak ítélt társaság ajánlatát fogadja el pályázat lebonyolítása nélkül.