El sem hittem volna, ha az eset nem velem történik. A történet lényege: édesapámnál 2013 évvége felé gyógyíthatatlan betegséget diagnosztizáltak. Kezelés, kezelés hátán, gyógyszerezések és az ilyenkor szokásos sajnálatos tortúrák után édesapám állapota rohamosan romlani kezdett. Ekkor a család összeült és még időben, amikor apukám tudott valamennyire írni elhatároztuk, hogy minden pénzügyi és hivatalos dolgot elintézünk, biztosítások, bankok, önkormányzat stb. Ekkor jött szóba, hogy apukám hitelkártyáját, ami a ...Banknál volt, lemondjuk, mondván anyunak nincs szüksége rá. El is kezdtem bonyolítani a dolgot, és itt kezdődött a kálváriánk.
Bementem a helyi bankfiókba ahol közölték velem, csak úgy nem lehet lemondani a hitelkártyát. Írassak meghatalmazást apuval, hogy eljárhassak az ügyben, vagy várjuk meg, míg apu meghal és utána hozzam be a halotti anyakönyvi kivonatot. Hozzáteszem, ha nem hal meg gyorsan, akkor fizessem a kártyadíjat a banknak olyan hitelkártya után, amire nincsen szükségem. Kérdeztem, jó - e a saját kezűleg megírt meghatalmazás és 2 tanú? Azt mondták írjam meg, aztán majd meglátják, elfogadják - e vagy sem. Így lett. Megírtuk. Visszamentem a bankba, ismét kivártam a sort, majd a hölgy mondta, hogy ezt nem biztos, hogy elfogadják a központban, de azért felküldik. Papírokat, kérelmet kitöltöttünk és várakoztunk. Nemsokára kaptunk egy levelet, hogy elfogadták a lemondást, édesapám fáradjon be a helyi fiókba és felveheti a túlfizetést, amit felhalmozott a hitelkártya számlán. Pontosan 3.687 Ft. Nem is értettem, hogy miért neki írták a levelet, amikor pontosan azért kérték be a meghatalmazást, hogy ne neki kelljen intézkedni. Az is nyilvánvaló lehetett a banknak, hogy a túlfizetésért is én fogok bemenni a helyi fiókba, mert édesapám már nem tud. Mondtam otthon, rendben van, bemegyek és felveszem édesapám pénzét, amit nem a banktól kapott, hanem ez az a pénz, ami többletet ő befizetett. Ismét sorszám a bankban, ügyintéző, majd egy kicsit tanácstalan tekintet. Nem tudja az ügyintéző hová könyvelje ezt a tételt vagy milyen számlán keresse a pénz, mert közben a kártyaszámlát tényleg megszüntette a központ. Ismét telefonálás és megtalálta a számlát. Majd átirányított a pénztárba. És ott jött az igazi meglepetés. A pénztáros hölgy szerint csak úgy vehetem át a pénzt, ha édesapám, - aki már nem tud írni és közlekedni sem - ír egy meghatalmazást ismét hogy átvehetem a pénzt. Mondtam, hogy ő már nem tud írni. A meghatalmazás, amit a központban elfogadtak legelőször, abban az állt, hogy eljárhatok a bankkártya megszüntetésének dolgaiban. Én úgy gondolom, hogy ha egy számlát úgy tudnak lezárni, hogy azon még pénzmozgás lesz, az is hozzátartozik a bankkártya megszüntetéséhez. Ismét telefonálás a központba, majd közölték nem tudják kifizetni, ha csak nem megyek el egy közjegyzőhöz és nem csináltatok egy közjegyzői meghatalmazást. Micsoda? Fizessek ki minimum 10.000 Ft közjegyzői díjat, hogy a bank kifizesse édesapám 3.687 Ft-ját? Na, itt lett vége részemről a történetnek. Mondtam, hogy tartsák meg a pénzt, amit ha visszakaptunk volna, biztosan édesapám esetleges gyógyulására költök. Persze így is mindent megteszünk, e nélkül a pénz nélkül is.
Hol tart ma a banki világ? Amikor tisztességtelenül felemelték édesapám hitelének a kamatait, amikor drágábban adták az eurót, amikor tisztességtelenül elrakták az árfolyamrés összegét akkor miért nem kellett hozzá közjegyzői engedély vagy bármilyen meghatalmazás, hogy megteheti a bank? Hogy van az, hogy amikor a bank eladja a termékeit pl. egy hitelkártyát akkor ahhoz elég egy óra és minden gördülékenyen megy. De amikor vissza szeretnénk adni, mert nincsen rá szükségünk tovább, akkor senki nem kompetens és senki nem tudja, mit kell tenni. Biztosan vannak szabályzatok meg törvények, amik a banknak jó. De előttem és a családom előtt a ...Bank levizsgázott. Emberségből és méltányosságból biztosan. Teszem hozzá, nem a pénzösszeg miatt, mert megtehetem, hál’ Istennek, hogy ennél többet is adjak apukámnak, de az elvek, amik alapján működik az visszataszító és undorító. Lehet, hogy kemény szavakat használok. Ami biztos, minél kevesebb kapcsolatom lesz a bankokkal és különösen a ...Bankkal, annál jobb lesz nekem. Hogy lesz - e, ennek a levélnek visszhangja, kapunk – e elfogadható választ, nem tudom. De ha lesz, szeretném, hogy apukám azt még megérje!

Radnai Róbert