Szerte Európában kicsit másképpen ünneplik a húsvétot - megegyezik viszont, hogy az ünnep fő szimbóluma a tojás. Míg azonban nálunk a tojást a nyúl hozza, Svájcban például a kakukk. A locsolkodás ezzel szemben hungarikum, más országokban nem igazán találkozunk vele. Szlovákiában locsolkodás helyett megvesszőzik a lányokat, de jelentése ugyanaz, termékenység- és egészségvarázsló szokás.

Európa-szerte a tojás a legfontosabb szimbólum

A tojás az élet újjászületésének, a termékenységnek legősibb jelképe. A tojások színezése, díszítése is régi korokra nyúlik vissza. A leggyakrabban használt szín a piros, magyarázatát a színek mágikus erejébe vetett hit adja. A pirosnak védő erőt tulajdonítottak, s egyes feltevések szerint Krisztus vérét jelképezi. A tojások pirosas színüket növényi festőanyagoktól kapták, erre szolgált például a vöröshagymahéj. Később kialakultak a feliratos tojások, ezek díszítését viasszal 'írták' a héjra, melyet festés után lekapartak.

Magyarországon a festett, díszített tojás ajándékozása elsősorban a locsolkodáshoz kapcsolódik. Romániában viszont húsvétkor a látogatók vitték a gazdának a tojást, megütögették vele, s közben köszöntést mondtak: 'Krisztus feltámadott.' De a románok úgy is tekintettek a tojásokra, mint szerencsét hozó amulettekre.

Német hiedelem szerint, húsvét reggel egy tojáson átnézve meg lehet látni a benne táncoló bárányt. Jóslásra is használták a tojást: ha nagypéntek éjjelén feltörték, s egy pohár vízbe csurgatták, a formája megmutatta, milyen lesz a jövő évi termés. Volt, ahol a lányok tojáshéjat tettek a küszöbre húsvét előtti este, hogy megtudják, mi lesz a férjük foglalkozása, az lesz, mint az első férfié, aki belép a házba.

Húsvét: vesszőzés és víz ünnep?

A festett tojás Európa legtöbb országában megtalálható szimbólum, locsolás tekintetében azonban jelentős különbségek vannak. Szlovákiában például húsvét másnapján locsolkodás helyett vesszőznek. Fűzfavesszőből míves fonással „korbácsot' készítenek, azzal veregetik meg a lányokat. Ugyanazt a szerepet tölti be, mint a locsolás: a megtisztulást, tavaszi megújulást jelképezi.

A svájciak a húsvétot szökőkútdíszítéssel ünneplik, ugyanis a víz fontosságát kívánják hangsúlyozni, hogy az Alpok száraz területei is egész évben jó vízellátásban részesüljenek. Egy franciaországi városban több mint 4500 tojásból készítenek rántottát, és csaknem ezer embert látnak vendégül ebédre a város főterén. A szokások egy része a vallási ünnepből fakad, a többi tavaszköszöntéssel kapcsolatos rítus.

Német eredetű a húsvéti nyúl

A húsvéti nyúllal kapcsolatban megoszlik a tudós-társadalom véleménye, többen azt mondják, hogy félreértésből került be a húsvéti ünnepkörbe. A németek ugyanis bizonyos területeken, tojásokkal együtt, gyöngytyúkot (Haslhuhn) adományoztak egymásnak. Valószínűleg, ez a szó rövidülhetett meg vagy hallhatták félre, így lett a gyöngytyúkból Hase, vagyis nyúl. Egy biztos, Magyarországra a nyúl mint húsvéti szimbólum a 18–19. században, a beköltöző német városi polgárságnak köszönhetően került. A 19–20. században pedig már szokássá vált a húsvéti nyuszinak fészket készíteni.

Belgiumi tojásnapok és svéd boszorkányok

Belgium egyik városában, Kruishoutemben tényleg minden a tojás körül forog, húsvétkor. A város híres arról, hogy a helyi tojáskereskedőknek még a Napkirály ajándékozott jogot a városi vásár megtartására. A kruishoutemiek ezért minden évben Húsvét szombatján megnyitják a híres tojásvásárt. Ugyanezen a napon megválasztják a Tojásherceget, majd a következő nap választanak neki Tojáshercegnőt is. Húsvét hétfőn pedig úgynevezett 'tojásfogó' játékot játszanak, ami abból áll, hogy a templom tornyából leeresztett, apró ejtőernyőkkel ellátott tojásokat kell eltalálni.

A városlakó svédek a húsvétot vidéken töltik. A hagyomány úgy tartja, minél többen jönnek össze, annál jobb. Náluk nem annyira a vallási jellegen van a hangsúly, az ünnep inkább világias: a lényeg, hogy együtt legyenek a családdal és a barátokkal. A szombat itt a tojásevés napja, bár korábban ez az étek egykor a nagyböjt alatt tiltott fogás volt. Egyes vidékeken örömtüzeket gyújtanak, majd nagy lármát csapnak, hogy elűzzék a boszorkányokat. Nagycsütörtökön boszorkánynak öltözött kislányok járják végig a házakat. Ajándékba tojást visznek, cserébe csokoládét kapnak. Szombaton az asztalt kék-sárgába, a svéd nemzeti színekbe öltöztetik, a vázába gallyakat dugnak. Jellegzetes svéd húsvéti jelkép ez az élénk színű húsvéti virgács, amit nyírfagallyakkal és kék-sárga tollakkal díszítenek.

A finnek csendesen, a spanyolok flamencoval ünnepelnek

Az országban a nagyhetet csendeshétnek nevezik, mert Nagypéntektől kezdve az emberek nem érintkeznek, nem beszélgetnek egymással. A hagyománytisztelő finnek máig nem gyújtanak tüzet Húsvétkor és szigorúan betartják a böjt előírásait is: Nagypénteken csak naplemente után esznek először. Finnországban szokás a gyerekek körében a tojásgyűjtő körút. Ilyenkor szomszédoktól, ismerősöktől kérnek tojásokat versekért és énekekért cserében.

A spanyolok virágvasárnaptól kezdve a településeken vallásos körmeneteket tartanak. A felvonulások legnagyobb látványosságai a gazdagon feldíszített trónokon körbevitt Mária- és Jézus-szobrok. A Szent Hét Madridban különösen látványos: az óváros szűk utcáiban kanyargó körmenetben vezeklők százai magas, csúcsos süvegálarcban cipelik keresztjüket, jó néhányan méteres vasláncot, béklyót erősítenek bokájukra, hogy kínjaikkal méltó módon emlékezzenek a Megváltó keresztútjára. Ezek után hangos jókedvvel feledtetik a nagyhét bánatát: flamencót járnak vidéken, városban egyaránt.