Ők az ún. „piros lámpás” adózók, akiket az orvosnál vagy a gyógyszertárban is figyelmeztetnek a fenti hiányosságra.

A NAV adatvizsgálati kötelezettségét az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.) 20. § (8)-(11) bekezdésében foglalt rendelkezései írják elő és az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) által átadott adatok figyelembevételével történik.
Az OEP a nyilvántartásában biztosítottként vagy egyéb jogcímen jogosultként nem szereplő személyek adatait átadja a NAV részére, aki ezt összeveti a saját nyilvántartásában szereplő adatokkal. Ha az átadott személy adatai egyik nyilvántartásban sem szerepelnek, felszólítja a magánszemélyt egészségügyi szolgáltatásra jogosultságának igazolására.
Ha a magánszemély a felszólítás kézhezvételétől számított 8 napon belül az adóhatóság előtt hitelt érdemlően nem bizonyítja jogosultságát, az adóhatóság a magánszemély legutóbb fennállt egészségügyi szolgáltatásra való jogosultsága megszűnését követő naptól a járulékfizetési kötelezettséget határozattal előírja.
Így előfordulhat, hogy az adózó terhére 2006. decemberétől megállapításra kerül a kötelezettség!
A felszólított magánszemélynek tehát alapvető érdeke, hogy biztosítását, jogosultságát minél hamarabb igazolja. Sokan csak akkor szembesülnek mulasztásukkal, amikor visszajáró adójukat a tartozással csökkentett összegben utalja vissza az adóhatóság.
Sokan nem értik, hogy miért kell fizetniük, amikor évek óta nem is voltak orvosnál? Magyarországon a társadalombiztosítás egy olyan kockázatközösség, melyben a részvétel mindenki számára kötelező és ez a részvételi, illetve fizetési kötelezettség alapozza meg az egyes ellátásokra való jogosultságot.
Ebből eredően a kötelezettséget akkor is teljesíteni kell, ha egészségügyi szolgáltatást egyáltalán nem veszünk igénybe.

A külföldön munkát vállaló magyar állampolgárok:
Az Európai Gazdasági Térség államaiban és az úgynevezett egyezményes államokban (volt Jugoszlávia és a volt Szovjetunió utódállamai, kivéve Üzbegisztán és Türkmenisztán) a járulékfizetés szempontjából érvényesül az egy jogállam elve: azaz a magánszemély általában ott köteles járulékfizetésre, ahol a kereső tevékenységét végzi egy tevékenysége után.
Ebben az esetben a felszólító levélhez mellékelt nyilatkozatot és a www.oep.hu oldalról letöltött, „Adatlap EGT tagállamban vagy egyezményes államban folytatott tevékenység esetén „elnevezésű nyomtatványt, valamint az igazolásokat kell az adóhatóságnak megküldeni. Elmulasztása szintén az egészségügyi szolgáltatási járulék határozattal történő előírását vonja maga után.

Az EGT és kétoldalú egyezmény hatálya alá nem tartozó, úgynevezett harmadik államban (pl. USA, Kanada, Brazília, Ausztrália) folytatott kereső tevékenység esetén azonban a Magyarországon bejelentett állandó lakóhellyel rendelkező magánszemélyeknek itthon is meg kell fizetni az egészségügyi szolgáltatási járulékot függetlenül attól, hogy a külföldi államban biztosítottnak minősül-e. Ebben az esetben a magyar járulékfizetési kötelezettség alóli mentesülés kizárólag a magyarországi állandó lakcímről való kijelentkezéssel lehetséges.

Az a belföldi személy, aki nem biztosított és egészségügyi szolgáltatásra sem jogosult köteles egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni, amelynek összege 2012. évben 6.390 Ft/hó (213 Ft/nap).
Bejelentkezés: a 12T1011. számú nyomtatványt kell az adóhatósághoz benyújtani személyesen, postai vagy elektronikus úton.

NEMZETI ADÓ- ÉS VÁMHIVATAL
Komárom-Esztergom Megyei Adóigazgatósága