Hírek
2018. Április 26. 07:22, csütörtök |
Belföld
Forrás: Kertész Róbert, az MTI tudósítója jelenti:
Londoni elemzők: 5 százalék körüli ütemben növekedhetett a magyar gazdaság az első negyedévben
Londoni pénzügyi elemzők szerint valószínűleg továbbra is kiemelkedően gyors volt, de egyben tetőzhetett is a közép- és kelet-európai EU-gazdaságok növekedési üteme az idei első negyedévben.
A magyar gazdaság éves összevetésű növekedése a legfrissebb citybeli előrejelzés szerint elérhette az 5 százalékot. A londoni elemzői közösség ugyanakkor eltérően ítéli meg a magyar monetáris politika várható reakcióját.
Az egyik legnagyobb londoni székhelyű globális pénzügyi-gazdasági elemzőház, a Capital Economics közgazdászai a térség idei növekedési kilátásairól összeállított, szerdán ismertetett prognózisukban közölték: modellszámításaik arra utalnak, hogy a közép-európai EU-térség hazai összterméke (GDP) éves összevetésben 4,5-5 százalékkal bővülhetett 2018 első három hónapjában, annak ellenére is, hogy a régió kulcsfontosságú euróövezeti exportpiacain a legutóbbi aktivitási adatok és felmérések lanyhuló lendületet jeleznek.
A ház kiemeli, hogy a közép-európai EU-gazdaságok feldolgozószektorainak aktivitását mérő beszerzésimenedzser-indexek (BMI) is gyengültek kissé az első negyedévben, és az ipari termelés lendülete is alábbhagyott valamelyest, mindezt azonban ellentételezte a kiskereskedelmi fogyasztás gyorsulása, amelyet a gyors bérnövekedés, az infláció lassulása és a laza monetáris és költségvetési politika hajtott.
A Capital Economics londoni elemzői szerint azonban valószínűtlen, hogy a fogyasztásra alapuló szektorok jelenlegi növekedési üteme fenntartható lesz, és a ház ezért szerepelteti előrejelzésében azt, hogy a térségi GDP-növekedés üteme 2018 végén - 2019-re is áthúzódóan - lassulásnak indul.
A cég közölte: növekedési előrejelző modellje (GDP Tracker) azt valószínűsíti, hogy a magyar gazdaság hozzávetőleg 5 százalékos éves ütemben nőtt az idei első negyedévben.
A Capital Economics elemzői szerint az általuk valószínűsített erőteljes első negyedévi növekedési teljesítmény hajtóereje a választások előtti költségvetési ösztönzés volt.
A ház becslése szerint ennek nyomán a GDP-arányos magyar államháztartási hiány az ESA 2010 szabvánnyal számolva 0,8 százalékponttal 2,7 százalékra növekedhetett 2018 első három hónapjában.
Jóllehet a magyarországi infláció jelenleg jóval elmarad a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 3 százalékos központi célszintjétől, a gyors bérnövekedés azonban a következő hónapokban várhatóan már erősödő inflációs nyomást eredményez - vélekedtek szerdai prognózisukban a Capital Economics londoni elemzői.
A ház megismételte azt a régóta érvényes előrejelzését, amely szerint az MNB ebben a helyzetben az idén hozzákezd nem konvencionális enyhítési intézkedéseinek leépítéséhez, és 2019-ben emelheti jelenleg 0,90 százalékos alapkamatát.
A cég szerint azonban megvan annak a kockázata is, hogy a magyar monetáris politika "túl hosszú ideig marad túl enyhe", más nagy londoni házak ugyanakkor nem osztják azt a véleményt, hogy az MNB jelenlegi monetáris politikája kockázatokat hordozna.
A Morgan Stanley globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni befektetési részlegének feltörekvő piacokkal foglalkozó elemzőstábja ugyancsak szerdán bemutatott tanulmányában "talányosnak" nevezte, hogy a közép- és kelet-európai EU-gazdaságokban az erőteljes gazdasági és bérnövekedés környezetében is alacsony az infláció.
A ház szerint ennek fő okai között lehet, hogy a térség legtöbb gazdaságában az egységnyi termékértékre jutó teljes munkaköltség - elsősorban a társadalombiztosítási hozzájárulás csökkentése és a termelékenység javulása miatt - lassabban nőtt, mint a bérkiáramlás, és ez a bérnövekedés inflációs hatásának erőteljes ellensúlyozó tényezője.
A Morgan Stanley londoni elemzői közölték: mindent egybevetve azzal számolnak, hogy Magyarországon és Lengyelországban az éves infláció valamikor 2019-ben éri el a jegybankok központi célszintjét.
A ház hangsúlyozza ugyanakkor szerdai tanulmányában, hogy még ebben az előrejelzési környezetben sem tapasztalja a kamatpolitika semlegesebb alapokra állításának szándékát a két jegybank részéről, sőt inkább úgy tűnik számára, hogy a magyar és a lengyel központi bank kész megengedni a jelenleginél is mélyebben negatív reálkamatok kialakulását, és hajlandók elviselni a tűrési sáv felső tartományáig gyorsuló inflációt is.
Ennek oka a Morgan Stanley londoni elemzői szerint az, hogy sem a magyar, sem a lengyel jegybank nem tart a gazdaság túlfűtötté válásától, és ebben a helyzetben a gazdasági növekedésre helyezi a hangsúlyt.
A Morgan Stanley közgazdászainak várakozása szerint mindezek alapján a kamatnormalizálás - Magyarországon a magasabb BUBOR rátával, Lengyelországban az alapkamat emelésével - legkorábban 2019 második felében válhat esedékessé.
Ezek érdekelhetnek még
2024. Március 28. 10:01, csütörtök | Belföld
Februárban 6197 gyermek született, 10 664 ember halt meg
Az előzetes adatok szerint 2024 februárjában 6197 gyermek született, és 10 664 ember halt meg; 2023 februárjához képest a születések száma 5,7, a halálozásoké 3 százalékkal csökkent, míg a házasságkötéseké 22 százalékkal nőtt
2024. Március 28. 09:53, csütörtök | Belföld
600 ezer fellett a bruttó átlagbér a KSH szerint!
KSH: a bruttó átlagkereset 605 100 forint volt januárban, 14,6 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban
2024. Március 28. 09:49, csütörtök | Belföld
A reálkereset több mint 10 százalékkal nőtt januárban
2024. Március 28. 06:00, csütörtök | Belföld
Szerdán kezdődik első osztályos gyermekek elektronikus beiratkozása
Szerdán indul a leendő első osztályos gyermekek előzetes elektronikus beiratkozása a KRÉTA felületén - közölte a Klebelsberg Központ az MTI-vel.