Kedd este a művelődési házban – a zömmel intézményi alkalmazottak előtt – Kiss Ferenc polgármester elmondta: a községnek az eltelt esztendőben bőven kijutott árvízből, ez év januárjában pedig ő pont a rendezvény helyszínén élte át a földrengést, s fontos, hogy tudják, bizonyos helyzetekben hogyan kell helyesen cselekedni addig, amíg megérkeznek a szakhatóságok munkatársai.

Gulyás László – a hamar interaktívvá váló – előadása bevezetőjeként elmondta: az előadássorozatot az időjárási változások, s a szeizmológiai aktivitás hívta életre. Mint ismertette, két katasztrófatípust különböztetünk meg. A természeti eredetű katasztrófák közé tartoznak például a hidrológiai, geológiai, meteorológiai veszélyek, míg a civilizációs eredetűek közé – sok egyéb mellett – a tűz, a vegyi baleset, járványok, terrorizmus, tömegrendezvények, biológiai veszélyek.
A szakember arra is részletesen kitért, hogy a különböző katasztrófák bekövetkezésekor, vagy veszélyhelyzetekben, szélviharban, villámláskor, hőségben, felhőszakadáskor, mikor járunk el helyesen, s láthatóan néhány tévhitet is eloszlatott. Így például földrengéskor – bár sokan az ellenkezőjét gondolják – amíg tart a rengés, ne próbáljuk meg elhagyni az épületet, hanem azon belül, ablaktól távol, lehetőleg asztal alatt keressünk menedéket. Akkor viszont, ha már elmúlt a rengés, azonnal menjünk ki a házból, s vegyük figyelembe, hogy létezik egy bizonyos romhatár, amely az épület magasságának a fele. Tehát, ezen a távolságon belül még véletlenül se tartózkodjunk.
A különböző katasztrófatípusokról, veszélyekről, s arról, hogy azokban mik az ajánlott magatartási szabályok, bővebben az alábbi linken olvashat:

http://www.katasztrofavedelem.hu/index2.php?pageid=lakossag_kattipus