A Kömlődért Közhasznú Egyesület által állíttatott emlékmű avatóbeszédében Fojtek Mihály elnök a tábornok életének azon esztendeit emelte ki, melyeket a faluban töltött, bár – mint mondta – az nem ismert, hogy a bonyhádi születésű Perczel Mór miként került kapcsolatba a kömlődi Sárközy családdal, az viszont tény, hogy lányukat, Júliát 1846-ban feleségül vette.

Beszédéből kiderült, hogy az épületet nagy valószínűséggel Sárközy József földbirtokos építette az 1700-as évek vége táján, s ide nősült Perczel Mór, aki 1848 márciusában innen indult Budapestre, ahol a 12 pont megírásában is aktív szerepe volt.
Gyermekkorom iskolai ünnepségein március 15-én tanítóink rendszeresen felidézték azt a szájhagyomány útján terjedő történetet, miszerint az őt elfogni akaró katonák elől egy alagúton keresztül menekült ki a házból, s sikerült külföldre távoznia, de családja még 1850-ig itt élt – idézte fel az elnök, kiemelve, hogy az emlékművel a nagy hazafi mellett a család, s egy kicsit az épület előtt is tisztelegni kívántak.
Az emlékművet Kiss Ferenc polgármester és Fojtek Mihály leplezte le, majd Szemeti Ferenc lelkész áldotta meg és Száraz László esperes osztott rá áldást.
Példás életet kell fiatal és felnőtt elé állítani. Perczel Mór tábornok urat lehet példaként állítani. Tudjuk, amikor tehette, a művelt nyugatot háta mögött hagyva visszajött szeretett hazájába. Isten áldja Perczel Mór tábornok emlékét, s aki rátekint erre az emlékműre, kövesse az ő életének példáját, és soha ne felejtsük: a haza minden előtt – fogalmazott Szemeti Ferenc, Száraz László pedig azt érzékeltette, hogy történelmi nagyjaink ma is mennyire közel vannak hozzánk, s ma is beléjük kapaszkodhatunk erkölcsileg.
A honvéd tábornok életútját Madari Piroska pedagógus idézte fel, s mint elhangzott, felmérhetetlen hatást gyakorolt rá nevelője, Vörösmarty Mihály, aki Rákóczi képénél még arra is megeskette a 12 éves kisfiút, hogy egész életét a haza szolgálatának szenteli. A nevelés fogott is rajta. 1830-ban néhány ezredtársával a lengyel szabadságharc segítségére akart sietni, de szökési tervük kitudódott, Perczelt letartóztatták és a katonai törvényszék halálra ítélte. Az ítéletre azonban felzúdult a közvélemény, s a fiatal katonát sikerült kiszabadítani a börtönből. Perczel ezután politikai pályára lépett, az 1848-as márciusi események idején a forradalmi ifjúság minden megmozdulásából kivette a részét. Az év szeptemberében megszervezte a Zrínyi szabadcsapatot, amellyel részt vett a pákozdi, majd az ozorai ütközetben, októberben pedig háromezer emberével visszafoglalta Muraközt. 1849 tavaszán diadalmas csatában felszabadította egész Bácskát és Bánátot, ám a világosi fegyverletétel után menekülnie kellett az országból. Távollétében halálra ítélték, nevét akasztófára szegezték. Az 1867-es kiegyezés után élt a közkegyelemmel, s tért haza népes családjával együtt Magyarországra, Bonyhádra, ahol 1899. május 23-án élte a halál.
Az ünnepségen Kiss Ferenc polgármester az emlékmű állításának előzményeiről elmondta, hogy a gondolat egy éve született meg, amikor Bonyhádon felkeresték Perczel Mór szülőházát, majd a hazaúton felmerült: a bicentenárium alkalmából szeretnének méltó emlékhelyet kialakítani Kömlődön, az egykor lakhelyéül szolgáló ház előtt. A polgármester köszönetét fejezte ki mindazoknak, akik támogatták és segítették a kezdeményezést. Bízom benne, hogy az ő segítségükkel létrejött emlékmű egy újabb szép színfoltja lesz Kömlődnek, ahol évről-évre méltóképpen tiszteleghetünk Perczel Mór előtt – zárta gondolatait Kiss Ferenc, majd Schvarczné Stieber Rita jegyzővel elsőként helyezték el a kegyelet virágait a felavatott emlékműnél, ahol az intézmények, egyházak, civil szervezetek képviselői is lerótták kegyeletüket. A megemlékezés a Perczel Mór Általános Iskolában zárult, ahol a névadó emléktáblájánál a kegyelet virágait Gulyásné Molnár Judit tagintézmény-vezető és Beke Ferenc, a kocsi ÁMK igazgatója helyezte el.