Minden résztvevő másképp kezelné az észak-koreai konfliktust, de a háború kirobbanása még Phenjannak sem érdeke. Kim Dzsongun csupán 'a legjobb védekezés a támadás' elve alapján ragaszkodik az atomnagyhatalmi szerephez - ismertette a patthelyzet okait a Rádió Orient műsorában Nógrádi György. A biztonságpolitikai szakértő a válság háttérben Amerika és Kína diplomáciai harcát, s a kétpólusú világrend körvonalait látja - az összképben pedig helyet kap a bostoni merénylet ügye is.

Mindenki másképp csinálja
Az Amerikai Egyesült Államok számára a jövő kulcsrégiója lesz a Csendes-óceán, azaz Kína és térsége. Részben a stratégiai érdekek miatt, részben a kínai tengeri határviták és a koreai feszült helyzet miatt megnőtt az amerikai jelenlét a régióban. Észak-Korea tesztrakéták fellövésére készül, a két Korea közötti konfliktus több mint 60 éve változatlan, nem sikerült eredményeket elérni. A Rádió Orient műsorában Nógrádi György elmondta, a fő probléma az észak-koreai helyzetről tárgyaló 6 fél stratégiájának markáns eltérése. Japán az ország atomhatalommá válását kívánja megakadályozni, Dél-Korea a 'napsugár diplomáciával' – vagyis a segélyszállítmányokkal és gazdasági infúzióval - szeretné kézben tartani a kiszámíthatatlan helyzetet, míg Észak-Korea Kuba mintáját követve törekedik lététnek biztosítására, valamint az USA tárgyalóasztalhoz kényszerítésére. „A helyzetet tovább bonyolítják a politikai váltások: Dél-Koreában és Kínában új vezető került hatalomra, emellett Japánban kormányválság volt. Oroszországban ugyanakkor csak papíron történt váltás, míg az USA-ban újraválasztották Barack Obamát” – foglalta össze a politikai helyzetet a biztonságpolitikai szakértő.
Előttük a vízözön
„A Koreai-félszigeten bármi elképzelhető” – emelte ki az OrientPress Hírügynökség közigazgatási rádiójának vendége. Nógrádi hangsúlyozta, Észak-Korea a világ ötödik legnagyobb hadseregével bír. Az ország több löveggel rendelkezik, mint Nagy-Britannia, Franciaország vagy Németország, a felnőtt férfi lakosság 20 százaléka, 1,2 millió fő állandóan fegyverben van. Emellett egy esetleges konfrontáció során a határra épített óriási víztározó segítségével az északiak Dél-Korea jelentős részét el tudnák önteni. A biztonságpolitikai szakértő azonban hozzátette, a térségben jelenleg senki sem akar háborút. Az észak-koreai mennyiségi hadsereg rövid időn belül felszámolható lenne, a kilőtt rakétákat pedig az amerikai rombolók azonnal megsemmisítenék. Emellett az esetleges háború az instabil világgazdasági rendszert is felborítaná – jelentette ki a vendég.
Nem kell az egységes Korea
A két Korea esetében 1953 óta fegyverszüneti megállapodás biztosítja a status quo-t; ha ez a paktum megszűnne, akkor Kína lép: egy 1961-es szerződés értelmében ugyanis bármikor megszállhatja Észak-Koreát. Az USA számára is ez lenne az optimális – bármi történik, Kína beavatkozása a támogatott lépés. Az országot kínai flotta veszi körül, hogy megakadályozzák az esetleges külső behatolást: Peking védelmet nyújt, a sorozatos atrocitások miatt azonban egyre jobban elhatárolódik korábbi szövetségesétől, még ha nem is hagyja magára az észak-koreai vezetést. Nógrádi hangsúlyozta, bár Szöul folyamatosan küld delegációkat a német egység tanulmányozására, valójában senki sem akar egységes Koreát. „A két ország egyesülése amerikai és orosz pozíciókat veszélyeztetne. Emellett az óriási menekülthullám megjelenése kínai és dél-koreai oldalon is aggodalmat kelt Azonban valamit csinálni kell, több mint 60 éve húzódik a válság” – hangsúlyozta a szakértő.
Phenjan atomhatalmi törekvései tovább növelik a feszültséget. Az észak-koreai politikai vezetés szerint az atomfegyver az ország szuverenitását biztosítaná, tárgyalóasztalhoz kényszerítené Amerikát, továbbá komoly bevételeket hozna a fegyvereladás kijátszásával. Nógrádi György kiemelte, egyre több hatalom törekedik atomfegyver kifejlesztésére. A probléma ezzel az, hogy sokan rövid távú érdekeikhez, első csapásként használnák fel a fegyvereket – magyarázta.
Kétpólusú világrend jöhet
A koreai konfliktus fontos aspektusa az amerikai-kínai viszony alakulása. Nógrádi György elmondta, a két nagyhatalom között érdekes partner-ellenség kapcsolat van. „Amerika szerint a jövő világa kétpólusú lesz, az USA és Kína vezető szerepe mellett Oroszország lesz a legfőbb segéderő. Ezért az amerikaiak egy Kína-ellenes szövetségi rendszer kialakításán dolgoznak. Ez a kínai szigetviták szembenállásai miatt nem lesz olyan bonyolult lépés” – emelte ki a vendég.
Észak-Koreában ugyanakkor találkoznak a két nagyhatalom érdekei, hiszen Pekingnek is kezd elege lenni a rossz tanuló kistestvérből. Közös büntető szándékukat igazolja az USA és Kína által beterjesztett március 8-ai ENSZ BT határozat, amely hivatalosan ítéli el Észak-Koreát – mutatott rá a szakértő.
Terroristák Amerikában: nem tudtak beilleszkedni
Az FBI jelenleg is vizsgálja a bostoni maratonon történt robbantás körülményeit, melyben hárman veszttették életüket és közel kétszázan sebesültek meg. Barack Obama terrortámadásnak nevezte a történteket, megnyilvánulása azonban visszafogott volt: a 2001. szeptember 11-ei eseményekkel ellentétben az amerikai elnök nem beszélt radikális iszlamista csoportok akciójáról . Az óvatosság érthető, hiszen 9/11 óta évente 10-12 nagyobb merényletet hiúsít meg az FBI, melyeket többségében amerikai állampolgárok hajtottak volna végre. Az elmúlt 12 évben mindössze 4 kisebb támadás történt – mindegyik esetben amerikaiak voltak az elkövetők, emelte ki Nógrádi..
A merénylettel kapcsolatban sokan kifogásolták az amerikai szervezetek megelőző tevékenységének hiányát – ugyanis Oroszország korábban figyelmeztette az FBI-t a két fiatal tevékenységére. Nógrádi itt kiemelte, az FBI-hoz beérkező számtalan bejelentés mindegyikét nem vehetik komolyan. A fiatalokat ennek ellenére a múltban kihallgatták, nem találtak semmi gyanúsat. „A fiatalok rendkívül radikálisak voltak, erőszakkal térítették át barátnőiket az iszlám hitre. Az USA-ba gyerekként bekerülő bevándorlók beilleszkedési zavarai komoly társadalmi problémát jelentenek. Ez a dilemma az Afganisztánból hazatérő katonák esetében is fel fog merülni” – tette hozzá.
A fegyverek földjén
A fegyvertartás szigorítása mellett kiálló amerikai elnök a vita első részében vereséget szenvedett. Nógrádi György elmondta, Obama helyzete nagyon nehéz, mivel az északi és a déli államok, valamint a nagyvárosok véleménye eltérő. Emellett a fegyverlobbi ereje is óriási – így nagyon úgy tűnik, hogy a fegyvertartás reformtervezete nem jut át a törvényhozáson.

A fegyvertartás szigorításáról folyó vitával párhuzamosan felmerült a kérdés létjogosultságának és értelmetlenségének gondolata is: bostoni merénylet jól illusztrálta, hogy a házilag barkácsolt bombák és eszközök sokszor nagyobb kárt okozhatnak, mint egy engedéllyel beszerezhető fegyver. Az internetről bárki, bármilyen információt letölthet, ezzel pedig megváltozott 'titok' kategóriája is, új veszélyforrások jelentek meg. „a világ a hidegháború végével nem lett biztonságosabb. Egyszerűen Más lett” - hangsúlyozta a beszélgetés végén Nógrádi.