Ha egy tópartra lehet azt a kifejezést használni, hogy zsúfolásig megtelt, akkor szombaton ezt tapasztalhatták az odaérkezők.
Rendőrbemutató, lángos evő verseny, karaoke – a gyerkőcöket természetesen ezek varázsolták el a leginkább, no meg az arcfestés, így délutánra már tucatszám szaladgáltak a tóparton a tündérek, pillangók, kutyusok, oroszlánok és ördögi formák. Ezúttal a családi sportvetélkedő is rendesen megmozgatta a nevezőket: nyolc négyfős együttes vállalta a hirtelen érkezett hőségben a megmérettetést, s szurkolókban sem szenvedtek hiányt. A csapatokra tíz próbatétel várt két futamban, volt alsó- és felsőházi rájátszás, végül a TK család állhatott a képzeletbeli dobogó legfelső fokára. Második helyen végzett a Tavaszi virágok, a harmadikon pedig a Villám.
A nap fő attrakciója ezúttal is a főzőverseny volt, amely rekordot döntött, hiszen reggeltől 35 bográcsban rotyogtak az ételek. A nevezők nagy száma miatt a tűzrakó helyek olykor igencsak szoros szomszédságokat eredményeztek a csapatok között, akik szinte végig évődték a gasztro megmérettetést. „Settenkedtek” különböző trükkökkel, sóval, fűszerekkel a másik bográcsa körül, de még az ítészeket is igyekeztek meggyőzni arról, hogy a szomszéd étele odaégett, hogy az a különleges zöld benne a lehulló fűzfalevél, vagy, hogy konzervből készült…
A Geiszt Imréné, Sági Jánosné és Lehrreich Nándor alkotta zsűrire tehát igencsak nehéz feladat várt, amikor körútra indultak, hogy végigízleljék a 35 féle, zömmel vadhúsból és marhából készült pörkölteket, gulyásokat, de még túró gombóc és chilis bab is akadt a sorban. Az ízlelő túra végén az általános megállapítások között szerepelt, hogy a sóval idén mértékének megfelelően bántak a nevezők, viszont a paradicsommal, köménnyel és kakukkfűvel helyenként spórolhattak volna és a zsírt sem sajnálták. Már-már felszusszantak a zsűri tagjai, hogy végeztek, amikor kiderült, hogy újabb „megpróbáltatás” elé néznek: a mezőny egyetlen, nem bográcsban, de nem is magyar alapanyagokból készült étele is ízlelésre vár. A Vladimir elnevezésű formáció Spanyolországban élő séfje hiába érvelt, hogy ami nálunk gulás, az ott a paella, az ítészek kissé „berzenkedve” csipegettek a csirkéből és nyúlból, tenger gyümölcseivel, rákkal, kagylóval készített spanyol nemzeti finomságból, melyhez minden egyes hozzávaló a bikaviadalok hazájából érkezett kifejezetten a környei majálisra.
Az eredményhirdetés során végül kiderült, hogy a zsűri egyik tagja nem véletlenül repetázott Fazekas István gombócos káposztájából, s került az étel mellé mindhármuk részéről egybehangzóan az „isteni” jelző, ami egyben a Vándor Fakanál elnyerését is meghozta a nevező csapat számára. A második helyen pikáns őzpörköltjükkel a Béamazonok végeztek, akik kitörő örömmel vették át ajándékukat, míg a harmadiknak járó díjat az Ősgörény sörény csapat lábszárpörköltje érdemelte ki. A zsűri dicséretben részesítette a Német Nemzetiségi Önkormányzat vaddisznópörköltjét, a Rabit nyúlpörköltjét, s különdíjjal jutalmazta Vladimir paella-ját.