A mise után a templomkertben lévő Hősi Emlékműnél Szemeti Ferenc tiszteletes tartott megemlékezést, az esemény koszorúzással és az Il Silenzioval zárult.

A doni hősökért, halottaiért ajánlotta fel Bedy Sándor plébános a szombat esti szentmise áldozatát a környei katolikus templomban. A plébános az édesapja által átélteket is megosztotta a jelenlévőkkel. Mint mesélte, édesapja életét az mentette meg, hogy már a bevetés első napján sebesülést szenvedett. A szanitéceknek nagy erőfeszítések közepette sikerült kimenekíteni a frontfonalról, ahol mínusz 40 fokos hidegben ottmaradtak a társai hiányos öltözetben, hiányos ellátással... – fogalmazott az Atya, majd a mise zárásaként a Német Nemzetiségi Dalkör Goór Józsefné vezetésével fájdalmas, a honért, a szerettek után vágyódó katonadallal tisztelgett a doni áttörés áldozatai előtt.
A II. hadtest vezérkari főnökének utolsó telefonjelentése így hangzott: „mondjátok meg majd odahaza, hogy a II. hadtest hősiesen harcolva pusztult el…” A 200 ezres seregből 150 ezren soha nem tértek vissza. A Don-kanyar tragédiája nem csak az áldozatok, de sok-sok tízezer magyar, köztük környei családok tragédiája is volt – idézte fel a borzalmakat a templomkertben lévő Hősi Emlékműnél Vadász Éva. A Kulturális, Oktatási, Sport és Nemzetiségi Bizottság elnöke így zárta gondolatait: emlékezzünk a magyar katonák hősiességére, akik esküjükhöz híven, kilátástalan küzdelmüket vívták a többszörös túlerővel szemben. Hősök ők, a magyar haza hősei!
Mit tettek azok a katonák, akik ott, a Don-kanyarnál életüket vesztették? – tette fel a kérdést megemlékezése kezdetén Szemeti Ferenc tiszteletes, majd így folytatta: megkapták a behívójukat, a parancsot teljesítették, szolgálatukat elvégezték, feladatukat végrehajtották, s hagytak maguk után rengeteg özvegyet, árvát és a hazájukat. Jeltelen sírokban fekszenek… nagyon sokan temetetlenül maradtak a lövészárkokban, s még ma is csak annyi föld található rajtuk, amennyit a szél és erózió odahordott. Néhány évvel ezelőtt hazahoztak a doni kanyarból egy holttestet, s Pákozdon temették el. A katona maradványait a föld felszíne alatt 15 centivel találták meg… – hangzott el a tiszteletestől.
A Hősi Emlékműnél az önkormányzat nevében Beke László polgármester és Pákozdi Ferenc alpolgármester, a Német Nemzetiségi Önkormányzat képviseletében Tirhold Kármen elnök és Erl Péter képviselő, a Németek Baráti Köre részéről Kerecsényi József és Wiszt Ferenc helyezte el a kegyelet virágait, majd a jelenlévők az örök emlékezés mécseseit. A megemlékezés zárásaként az Il Silenzió csendült fel a hősök tiszteletére.