Városlista
2024. április 26, péntek - Ervin

Hírek

2013. Február 07. 10:34, csütörtök | Külföld
Forrás: MTI

A hajléktalanlét szabályozása - Ausztria, Belgium, Csehország, Egyesült Államok .....

A hajléktalanlét szabályozása - Ausztria, Belgium, Csehország, Egyesült Államok .....

Világszerte eltérően szabályozzák a hajléktalanok, illetve a kéregetők közterületeken való megjelenését és mozgását. Az MTI tudósítói az alábbi összeállításban adnak körképet erről a kérdéskörről 15 helyszínről:

BÉCS - Az osztrák sajtóban a hajléktalankérdés leginkább a külföldi, kelet-közép-európai állampolgárságú fedél nélküliek elhelyezésének nehézségeivel kapcsolatban merül fel. A bécsi önkormányzati fenntartású hajléktalanszállásokon ugyanis csak olyan rászorulók kaphatnak helyet, akiknek volt már az országban valaha társadalombiztosításuk, vagyis állásuk. Az egyházi és más civil segélyszervezetek ezzel szemben külföldieket is befogadnak, és tapasztalataik szerint az elmúlt években egyre nőtt az igény a szolgáltatásaikra. Az éjszakai szükségszállások befogadóképessége az önkormányzati fenntartásúakkal együtt 500-700 fő között van. Az önkormányzat emellett átmeneti elhelyezést nyújtó szükséglakásokat is fenntart, ezek mintegy négyezer-nyolcszáz embert tudnak befogadni. A közelmúltban többször is téma volt a közbeszédben az utcai kéregetés tilalma. A koldulást minden tartományban külön, helyi törvények szabályozzák. Az alkotmánybíróság ítélkezési gyakorlata azt mutatja, hogy a teljes tilalmat alkotmányellenesnek, az üzletszerű vagy "erőszakos" kéregetés tilalmát viszont megengedhetőnek tartja.
BRÜSSZEL - Belgium alkotmányában szerepel a lakhatáshoz való jog, a belga főváros utcáin mégis lépten nyomon találkozni hajléktalanokkal. Belgiumban a civil szervezetek 17 ezer körülire becsülik a fedél nélkül élők számát, de pontos statisztika nem létezik arról, hányan élnek életvitelszerűen az utcán Belgiumban. A tél beköszöntével a belga RTL televízió arról adott hírt, hogy a hideg miatt a rendőrök a szokásosnál is elnézőbbek a hajléktalanokkal, és bár a törvény tiltja, hogy lakott területen, a városokban sátrakat állítsanak és abban éljenek, a brüsszeli északi pályaudvarnál mintegy 15-en élnek egy maguk építette táborban. "Jelenleg egyáltalán nem zavarják a közrendet, ezért nincs ok a kitelepítésükre. Néha a pályaudvarra is bemennek egy kicsit megmelegedni, de mivel kint fagy, és esetenként kisgyerekes családokról van szó, senkinek sincs szíve kitenni őket. Télen ez embertelenség volna. A mi dolgunk pedig nem az, hogy az embereket veszélynek tegyük ki" - idézte a csatorna Roland Thiébault rendőrségi szóvivőt. A téli időszakra tekintettel több civil szervezet és szociális szolgálat is jelezte, bővíti átmeneti szállásai kapacitásait, a Samusocial nevű krízisközpont például jelenleg összesen mintegy 900 ember számára kínál férőhelyet, ellátást és élelmet.
PRÁGA - Mintegy 10-12 ezerre becsülik a hajléktalanok számát Csehországban. A hatóságok szerint ezek mintegy fele él többé-kevésbé az utcán, gyakorlatilag megbékélt a helyzetével és nem nagyon keres kiutat belőle. A legtöbb ilyen hajléktalan Ostravában és a Morva-sziléziai régióban, illetve Prágában él. Többségük kukázik, sokan koldulnak. Ez azonban komoly probléma, mert a cseh nagyvárosok szinte mindegyike megtiltotta az utóbbi években a városközpontokban a koldulást, s nagyrészt kiszorította a hajléktalanokat a központi közterületekről. A vasútállomások várótermeit éjjelente néhány órára bezárják, illetve rendőrök ellenőrzik. A legelesettebbek egy részének személyi okmányai sincsenek, így ha akar, sem tud hozzájutni a segélyekhez. A helyi önkormányzatok és a humanitárius szervezetek Prágában és a nagyobb városokban számos különféle menhelyet működtetnek, ahol a hajléktalanok meleg ételt, tiszta használt ruházatot kaphatnak, megmosakodhatnak és aludhatnak. Mindezért általában éjjelente 40-60 koronát kell fizetni, ami sokaknak túl nagy összeg. Ennek ellenére a hideg téli időben a menhelyek többnyire tömve vannak. Egy szociológiai kutatásból kiderült, hogy további 10-12 ezerre tehető azok száma, akik a hajléktalanság határán tengődnek, s kimondottan csak a szociális segélyekből élnek. A legelesettebbek számára a havi szociális támogatás - amelyet nem könnyű megszerezni, mert hivatali ügyintézést igényel -, maximum 2400 korona, további 2000 koronát kaphat az ember a lakástámogatásra.
WASHINGTON - Az amerikai lakásügyi és városfejlesztési minisztérium 2012-es éves jelentése napi bontásban 633 782 hajléktalannal számolt, ám éves áttekintésben mintegy 3,5 millió amerikainak kell hosszabb-rövidebb ideig átmeneti szálláson meghúznia magát. Ez a teljes lakosságnak több mint az 1, a szegényeknek pedig mintegy 10 százaléka. Az érintettek csaknem a 40 százaléka volt tavaly családos és 16 százalékuk maradt krónikusan fedél nélkül. Ez utóbbi adat némi csökkenést mutat a 2007-ben mért 19,3 százalékhoz képest. A hajléktalanok mintegy 40 százaléka a nagyvárosokban él. A fedél nélküliek csaknem kétharmadának jutott valamilyen átmeneti szállás. New Yorkban éjszakánként átlagosan 56 672, Los Angelesben és környékén 42 353, San Diegóban pedig 10 013 rászorulót szállásoltak el. Noha több szövetségi bírósági ítélet szerint a kéregetés összhangban áll az amerikai alkotmánnyal, a Hajléktalanság és Szegénység Nemzeti Jogi Központja (NLCHP) nonprofit szervezet egy 234 városra kiterjedő tavalyi felmérése szerint a települések 40 százalékában tilos nyilvános helyen aludni, 56 százalékában tilos ilyen helyeken "ténferegni" (loitering), 53 százalékában pedig koldulni. A városok 33 százalékában nem szabad nyilvános helyen üldögélni vagy feküdni. A 2009-es és a 2012-es jelentésben is szereplő 188 város 7-7 százalékában szigorították meg a kéregetésre és a nyilvános helyeken való alvásra, 10 százalékban pedig a csavargásra vonatkozó rendszabályokat.

A hajléktalanlét szabályozása - Franciaország, Horvátország, Izrael, Kína

PÁRIZS - Franciaországban a több mint 200 ezer hajléktalan ellátására évente mintegy egymilliárd eurót költ a kormányzat. Közülük mintegy 33 ezren élnek állandó jelleggel az utcán, elsősorban Párizsban, s a velük foglalkozó tucatnyi segélyszervezet szerint többségük a szexuális zaklatás, a családok és a házaspárok szétválasztása, az erőszak, a lopás vagy az alkoholfogyasztás miatt nem hajlandó éjszakára bemenni a túlzsúfolt átmeneti szállásokra. A "csavargás vétségét" 1994-ben törölték a polgári törvénykönyvből, de 2008-ban Nicolas Sarkozy újra be akarta vezetni: az utcán alvó hajléktalanokat hat hónap börtönbüntetéssel és 3750 euró pénzbírsággal tervezte büntetni. Ez végül a politikai tiltakozás miatt nem valósult meg, a fővárosban nem szabályozzák központilag a hajléktalanok jelenlétét. Az épületek mentén viszont egyre elterjedtebb az olyan díszítőelemek elhelyezése, amelyek célja a hajléktalanok odatelepedésének megakadályozása. Az új szocialista kormányzat 2012 júniusában nem hosszabbította meg a fővárosban egy évvel korábban életbe léptetett koldulást tiltó rendeletet sem, amely elsősorban a romániai roma koldushálózatok miatt volt érvényben. Több vidéki nagyvárosban viszont a szabálysértésnek számító koldulás 38 eurós pénzbüntetést von maga után.
ZÁGRÁB - Horvátországban hajléktalannak minősül az, akinek nincs lakhelye, sem fedezete lakhatási szükségleteinek kielégítésére, ezért átmeneti szálláson, közterületen vagy egyéb, nem lakás célú helyen tartózkodik. Törvény rendelkezik arról is, hogy a nagyvárosok és megyeszékhelyek kötelesek anyagilag támogatni a népkonyhákat és egyéb, hajléktalanokat segítő intézményeket. A közigazgatásilag húsz megyéből és a fővárosból álló országban egy tucat hajléktalanokat befogadó intézmény van, amelyek fenntartásáról a helyi önkormányzatok mellett a Vöröskereszt, egyházi és civil karitatív szervezetek gondoskodnak.
Hivatalos adatok nincsenek arról, hogy a nem egészen 4,3 milliós országban hányan lehetnek fedél nélkül. Egy 2011. december 31-i állapotfelmérés szerint 294 személy tartózkodott hajléktalanokat befogadó intézményekben. Civil szervezetek mintegy ezerre becsülik az utcán élők számát.
Horvátországban a hajléktalanság problematikája kapcsán szakemberek felhívják a figyelmet arra, hogy miközben a gazdasági és pénzügyi válság következményeként az utóbbi években exponenciálisan megugrott a kilakoltatások száma, a segélyért, átmeneti szállásért folyamodók száma nem változott. A jelenséget azzal magyarázzák, hogy a tradicionális világszemléletű horvát társadalomban erősek a családi, rokoni kötődések, a horvátok röghöz kötöttek, nem szívesen költöznek el szülőföldjükről, így baj esetén sokakat rokonaik segítik.
Horvátországban a kéregetést büntetik. Az új szabálysértési törvény - amelyet a horvát parlament várhatóan hamarosan megszavaz - 1000 és 3000 kuna közötti bírsággal vagy 20 napig terjedő börtönbüntetéssel sújtja a közterületen elkövetett kéregetést. Súlyosbító körülménynek számít, ha valaki másokat sértő, fenyegető módon kéreget, ez esetben 5000 kunával vagy 30 napig terjedő elzárással büntethető az illető. Aki pedig kéregetésre bujtogat, vagy ilyen célból csoportot szervez, az 10 ezer kunáig terjedő bírsággal vagy két hónapig terjedő fogsággal sújtható. (1 HRK = 39 HUF)
A hatóságok 2011-ben mintegy 360 kéregetőt regisztráltak Horvátországban, sajtóelemzések szerint a koldusok tábora azóta nőtt.
JERUZSÁLEM - A hajléktalankérdés Izraelben a lakáshoz jutás ügye a helyi emberi jogi szervezetek szerint. A nyugati országokhoz képest csekély, mintegy 300-400 a hajléktalanok száma, a rokonok általában befogadják az otthontalanokat. Ügyük rendezését a lakásügyi minisztérium, gyors ellátásukat a szociális minisztérium intézi a helyi önkormányzatokkal. A húsz szálláson mindenkit el tudnak helyezni. A tel-avivi körzeti bíróság tavaly köztéri jelenlétük mellett döntött: elítélte és új előírásokra kötelezte a városházát, amelynek dolgozói 2011 őszén felszámolták a hajléktalanok sátortáborát és elkobozták, majd kidobták az ott élők személyes tárgyait. 2011 nyarán Tel-Avivban fiatalok sátrakat állítottak fel tiltakozásul a lakhatási költségek drasztikus emelkedésére ellen. Jelenleg is sátoroznak a számukra kijelölt tel-avivi központi vasútállomás melletti parkban.
PEKING - Kínában a városi hajléktalanok okozta probléma viszonylag új keletű. Többségük vidéki, aki vélhetően család nélkül maradt, vagy kitaszított szegény ember. Kínai kutatók által publikált adatok szerint 2011-ben csaknem két és fél millió hajléktalan lehetett az országban. Akikből 179 ezerre becsülték a kiskorúak számát. A helyzetre a "hagyományos" kínai megoldás a hajléktalanok közterület-felügyelők általi begyűjtése és vonatra tétele. A dél-kínai Kuangtung tartomány két városa, Kanton és Sencsen tavaly nyáron pedig azzal hívta fel magára figyelmet, hogy cement piramisokkal fedett le olyan közterületeket, amelyek a hajléktalanok kedvelt szálláshelyei voltak. Egyre több helyen van már példa arra is, hogy a helyi önkormányzatok központi utasításra "menedékhelyeket" építenek, továbbá olyan állomásokat hoznak létre, amelyek munkatársai a fedél nélküliek - különösen is veszélyeztetett gyerekek - fellelhetőségét kutatják. A hajléktalanokat - beleegyezésük esetén - ezekre a szállásokra viszik, ahol térítés nélkül étkezhetnek és alhatnak. Szükség esetén orvosi ellátásban részesülhetnek. A hajléktalan felnőtteknek ingyenes vasúti jegy jár, ha a családjukhoz vissza akarnak térni. Sanghajban például a városi kormányzat forró vonalat is üzemeltet, amelyen a segítségre szoruló hajléktalanok, kallódó gyerekek hollétét lehet bejelenteni.

A hajléktalanlét szabályozása - Nagy-Britannia, Németország, Olaszország, Oroszország, Románia

LONDON - Nagy-Britanniában jogilag nem csupán az számít hajléktalannak, aki az utcán hálózsákba burkolózva tölti az éjszakát. Annak meghatározása, hogy ki a hajléktalan, a helyi tanácsok feladata egy körülírt definíciólista alapján. Hivatalosan hajléktalannak minősülhet, aki nem általa előidézett oknál fogva - például erőszakcselekmény fenyegetése miatt - nem tud egy fedél alatt lakni közvetlen családtagjaival, vagy még otthonában lakik ugyan, de törlesztésképtelenné vált, és jelzáloghátraléka miatt a hitelt folyósító bank elbirtokolta tőle az ingatlant. Becslésekre alapuló statisztikák szerint a szabadban alvó hajléktalanok száma Angliában 2200 körül lehet, de ők valóban csak a jéghegy csúcsát jelentik: a 198 - jórészt adományokból fenntartott - angliai hajléktalanellátó központban naponta átlagosan tízezer emberről gondoskodnak. A szaktárca adatai szerint az Angliában utcán alvó hajléktalanok 28 százaléka közép- és kelet-európai országokból érkezett. Az érvényes rendészeti jogszabályok alapján önmagában nem ok a hatósági fellépésre az, ha valaki életvitelszerűen közterületen tartózkodik, ha egyébként az illető nem követ el olyasmit, ami általában is rendőri intézkedést indokol.
BERLIN - Németországban a lakhatás jogát nem rögzíti az alaptörvény, de a segítséghez való jog alkotmányos alapjog, és a szociális háló a kétezres évek közepén véghezvitt megszorítások után is sűrű szövésű maradt, így a 82 milliós országban viszonylag kevesen, nagyjából 250 ezren élnek fedél nélkül. A hajléktalanság kifejezéshez kapcsolódó negatív jelentéstartalom miatt Németországban hivatalosan a lakástalan kifejezést használják. A szociálpolitika tartományi hatáskör, az ellátórendszer pedig erősen széttagolt, a problémáról így nincsen hivatalos, országos statisztika. A leginkább megbízható adatforrás a lakástalanokat segítő országos munkacsoport (BAGW), amelynek előrejelzése szerint 2015-re 280 ezerre emelkedik a lakástalanok száma. A koldulás nem tiltott tevékenység, az erőszakos kéregetést azonban törvény bünteti, ezért az úgynevezett néma, vagy passzív koldulás jellemző, de ez sem kiterjedt jelenség.
RÓMA - Ötvenezerre teszik az itáliai városok utcáin élő hajléktalanok számát, akiken az önkormányzatok, egyházak és nonprofit szervezetek igyekeznek segíteni, de van, ahol pénzbírsággal sújtják őket. Az olasz statisztikai intézet (Istat) tavaly ötvenezresre becsülte a hajléktalanok táborát, amely 2009 óta több mint kétszeresére nőtt. A velük foglalkozó szervezetek azonban százezerre teszik a számukat. A hajléktalanokat támogató olaszországi állami, egyházi és más szervezetek száma meghaladja a hétszázat. A legtöbb hajléktalan Róma utcáin él, hivatalosan összesen nyolcezren. Közülük háromezren találnak éjszakai szállást az olasz főváros, a Szent Egyed közösség és más egyházi vagy civil nonprofit egyesületek fenntartotta menhelyeken. Olaszországban a hajléktalanok nem kényszeríthetők menhelyre. A városok önállóan kezelik a hajléktalanproblémát: Bolognában a városi rendőrség 200 euróval bírságolhatja a kapualjakban, padokon meghúzódókat közterület elfoglalásért vagy piszkításért. Padovában ugyanezért 50 eurót szabhatnak ki. Az Északi Liga irányította önkormányzatokban akár 500 eurót is. Az olasz utcák hajléktalanjainak több mint a fele külföldi, 20 százalék alkoholista, 15 százalék drogfüggő.
MOSZKVA - Oroszországban a rendőrök megtűrik a közterületeken a hajléktalanokat, egyre több nagyvárosban szociális munkások foglalkoznak az úgynevezett meghatározatlan lakóhelyű személyekkel, oroszul bomzsokkal. Az orosz hatóságok nem rendelkeznek pontos adatokkal a hajléktalanok létszámáról, amely a Szovjetunió széthullását követően robbanásszerűen megnőtt. A feltételezések szerint 4 és fél millió felnőtt és közel ennyi gyermek hajléktalan él az országban, gyakorlatilag az utcán. Moszkvában a 2010 októberi népszámláláskor kevéssel több mint 65 és félezer hajléktalant írtak össze. Független szakértők szerint ma legalább 120 ezren vannak. Többségük jó időben a parkokban, télen többnyire elhagyatott helyeken, épületekben húzza meg magát. A hatóságok nem zaklatják őket. Szentpéterváron az úgynevezett szociális járőrök autóbuszokkal keresik fel a nagyváros hajléktalanjait, akik a szociális munkások segítségét és a menedékhelyeket inkább csak télen veszik igénybe. A Roszbalt orosz hírügynökség jelentése szerint január végén az orosz főváros ötezer lakója írta alá a kérelmet Moszkva főpolgármesteréhez, hogy nyissák meg a nagy kiterjedésű és jól fűtött moszkvai metró előtereit a hajléktalanok előtt, hogy azok ott húzódhassanak meg a fagyokban. A hatóságok a kérést teljesítették.
BUKAREST - Romániában mintegy tízezer hajléktalant tartanak nyilván, közülük ötezer Bukarestben él. Menedékhelyeket elsősorban egyházi alapítványok működtetnek számukra, amelyeket 2006 óta az állam is támogat: a szaktárca országos programmal segíti a hajléktalanok társadalmi integrációját, amelyre évente kétmillió eurót költ. Romániában bűncselekmény az, ha munkaképes felnőtt kéreget, amiért egytől három hónapig terjedő szabadságvesztés jár, de ilyesmiért nem szokás bíróság elé állítani az embereket. A közrendvédelmi törvényben kihágásként szerepel a koldulás. A bírságolás a gyakorlatban legfeljebb a koldusnál lévő összegre terjed ki, hogy a behajthatatlan adósság ne jelenjen meg hiányként a helyi költségvetésben. A zömében ortodox román társadalom természetes jelenségnek tartja a koldulást, és csak az üzletszerű kéregetést ítéli el. Náluk afféle bűnbocsánati segédeszköznek számít az adakozás, és sok hívő legalább az első, aznap útjába kerülő koldusnak ad valamennyi aprópénzt.

A hajléktalanlét szabályozása - Szlovákia, Ukrajna

POZSONY - Szlovákiában a hajléktalanság jelensége - bár a nagyobb városokban érzékelhető probléma - nem tartozik a közfigyelem központi témái közé. A sajtó időnként, főként a legkritikusabb téli szezonban karolja fel a témát. A hajléktalanokkal foglalkozó egyik legnagyobb civil szervezet az Árral szemben. Vezetője, Sandra Tordová szerint a hajléktalanok száma országosan 10 ezerre becsülhető, közülük mintegy 5 ezer él Pozsonyban. Úgy véli: az elmúlt években nőtt azok aránya, akik nem a leggyengébb szociális rétegek tagjaként kerültek az utcára. A hajléktalanok közterületeken való jelenlétének szabályozására nincs átfogó szabályozás. Önkormányzati szinten, a nagyobb városokban akadnak a hajléktalanok jelenlétének visszaszorítására irányuló rendeleti szabályozások, ám ezek a köztéri italozás és a város tulajdonában lévő padok használatának tilalmában merülnek ki. A jelenség orvoslásával eddig kormányzati szinten érdemben nem foglalkoztak. Hajléktalanszállásokat és éjszakai menedékhelyeket önkormányzatok, civil és egyházi szervezetek egyaránt működtetnek az ország minden nagyobb városában. Ezek száma mintegy hatvanra tehető, jelentős részük kapacitási gondokkal küzd.
KIJEV - Ukrajnában a törvény nem bünteti a kéregetést, az ellen viszont van jogszabály, ha kiskorút kényszerítenek munkára - mondjuk koldulásra - fejtette ki Ihor Mihalko, a kijevi rendőrség sajtófőnöke. Hozzátette: ha a hajléktalanok nem sértik meg a közrendet, a rendőröknek nincs joguk őrizetbe venni őket. A "legzsírosabb" kéregetőhelynek a központi Függetlenség terén lévő aluljárók számítanak, ahol hétvégenként minden sarokban akár 15-20-an is koldulnak. Az aluljárókban dolgozó árusok közül sokakat zavar a koldusok jelenléte, szerintük elriasztják a vevőket. Artem Makeev, a "Szociális partnerség" nevű civil szervezet vezetője a Kijevben élő hajléktalanok számát átlag 15 ezerre becsülte, hozzátéve, hogy a téli hónapokban számuk akár a 30 ezret is elérheti. A katasztrófavédelem legalább tíz melegedősátrat állított fel a főváros több kerületében. A sátrakban ugyan csak székek és iskolapadok vannak, de a fűtött sátrakban kolbászos szendvicset és teát adnak a hajléktalanoknak.

Címkék: hajléktalanok

Ezek érdekelhetnek még

2024. Április 25. 06:00, csütörtök | Külföld

Joe Biden aláírta az Ukrajna hatvanmilliárd dolláros biztonsági támogatásáról szóló törvényt

Joe Biden elnök aláírta és ezzel hatályba léptette a 95 milliárd dollárról szóló törvénycsomagot, amely a többi között Ukrajna és Izrael számára tartalmaz forrásokat.

2024. Április 24. 14:29, szerda | Külföld

Kínában tárgyal Szijjártó Péter

A világ súlyos biztonsági kihívásokkal néz szembe, immár több mint két éve tombol az ukrajnai háború, ezért fontos lenne felerősíteni azok hangját, akik a mielőbbi béke pártján állnak

2024. Április 20. 09:44, szombat | Külföld

Megérkeztek az erdélyi Aranyosgyéresre a Norvégiából beszerzett első F-16-os harci repülők

Megérkezett az erdélyi Aranyosgyéresre (Campia Turzii) az első három, Norvégiától beszerzett F-16-os harci repülő - közölte pénteken a román védelmi minisztérium (MAPN).