- állapítja meg a Gazdaság és Vállalkozáskutató Intézet kutatására alapozott és az MTI-nek kedden megküldött elemzésében az OTP Bank.

Magyarországon az átlag hőmérséklet növekedése miatt a szakértők szerint 2050-ig az évente előforduló fagyos napok száma csökkenhet, míg a hőségriadóval terhelt napoké nőhet. Rövidebb távon kevesebb esőzéssel lehet számolni, ám ennek eloszlása hektikusabbá válhat: főként télen várható több csapadék. A korábban Magyarország éghajlatára jellemző esős tavasz helyett csapadékos télre lehet számítani hosszabb távon. Összességében szárazabbá, akár sivatagossá is válhat a jelenlegi mezőgazdasági területek bizonyos hányada.

Az olyan egynyári növények esetében, mint a kukorica vagy a búza, fel kell készülni arra, hogy csak öntözéses műveléssel lehet fenntartani a termesztést. Egy öntözőrendszer kiépítése és fenntartása azonban költséges, így alapos mérlegelést igényel a fejlesztés: megéri-e, és ha igen, akkor milyen forrásból. Emellett fontos, hogy a fejlesztéseket a víztakarékos - precíziós - öntözési módszerekkel valósítsák meg a gazdák.

Borászati szempontból hátrányos, hogy a melegedő klíma miatt a borszőlők élettartama rövidebb lehet, és az előrejelzés alapján a borok minősége is romolhat.

A klímaváltozás azonban nemcsak a mezőgazdaságra lesz majd hatással. A korszerű technológiák egyre szélesebb körű alkalmazásával az ipar energiaigénye várhatóan csökkenni fog, emellett bizonyosan nőni fog azoknak a cégeknek a piaci részesedése, amelyek valamiképp kiszolgálják a változás generálta igényeket, például az alternatív energiaforrásokat kiaknázó társaságoké.

Az egyre forróbb nyarakat egyelőre a légkondicionáló berendezésekkel próbálják átvészelni, ám ez - részint a berendezések energiaigénye miatt - hosszabb távon biztosan nem fenntartható. Ezek helyett egyre inkább a megfelelő hőszigetelés kialakítása válhat jellemzővé, tehát a korszerű nyílászárók gyártása és szerelése, a hőszigetelési technológiák fejlesztése fog már középtávon is előtérbe kerülni - állapítja meg az elemzés.

Az innovatív technológiák kidolgozása az építőipar más területein is nagyobb figyelmet kaphat. A hektikus időjárási viszonyok miatt ugyanis felerősödhet az épületeket és csatornaszerkezeteket érő erózió. A burkolatok, szigetelések és vízelvezetők kezelése, cseréje, illetve a megfelelően ellenálló anyagok előállítása is kihívások elé állítja majd a vállalatokat, ugyanakkor a fejlesztések úttörői számára rendkívül jó lehetőséget is teremthet.

A magyarországi turizmus szempontjából, a klímaváltozás miatt a vízpartok felértékelődésére, ám a vízmennyiség esetleges csökkenésére is fel kell készülni. A vízfelületek csökkenése visszavetheti a turizmust, a várhatóan korábban kezdődő és tovább tartó nyári szezon azonban kedvezően hathat - vélekednek a tanulmány szerzői.

Az elemzők azonban elismerik: összességében nagyon nehéz megbecsülni a klímaváltozás hatását a magyar gazdaságra. Több szektort is érinteni fog a változás, részint a többletkiadások, részint a kínálkozó lehetőségek miatt. A vállalkozásoknak megfelelő ütemben kell dönteniük az átszervezésről vagy akár a profilváltásról, hogy valóban előnyre tegyenek szert versenytársaikhoz képest.