„A tárgyak révén kerülhetünk lelki kapcsolatba a magyarság történetével, amivel minden gyerekkel meg lehetne szerettetni történelmünket” - mondta a Rádió Orient műsorában a relikviagyűjtő, aki tárgyaiból egy múzeumot szeretne létrehozni Kecskeméten.

Aki nem gyűjt, az tékozol

A gyűjtő szerint a tárgyak ismerete, gyűjtése azért fontos, mert ezek tanúskodnak egy nemzet szabadságszeretetéről, „olyan lelki aspektusáról, amit a szívünk legmélyén csak mi magyarok tudunk megérteni.” A korszak tárgyainak fennmaradása is csodának számít, hiszen a szabadságharc leverését követően üldözték az emlékeket. „Tulajdonosaik azonban lelki ragaszkodásuknak köszönhetően elrejtve, titkolva gyűjtötték őket egy egész generáción át” - fejtette ki.

A korszak különleges tárgya a szabja, ami egy görbe kardfajta, a magyarság nemzeti fegyvere. Ez volt az első relikvia, amit Máday Norbert megszerzett a korszakból. A joghallgatóknak is külön fegyvere volt, nevezetesen a jurátus kard – ez is emlékeztet arra, hogy a magyarság minden tagja önkéntesen kiállt a szabadságharc ügye mellet.

A szökés oka hazaszeretet

„Az a fajta hit, hazaszeretet, magyarsághoz való ragaszkodás, amit egy '48-as huszár vagy honvéd természetes módon képviselt, ma is elkelne” - véli a relikviagyűjtő. Hozzátette: ezeken a kedves és emberi történeteken keresztül lehetne a gyerekekkel, fiatalokkal megszerettetni a korszak történelmét.

A múzeumokban a korszak tárgyait nézve feltűnhet, hogy nagyon sok kard, szabja törött. Ez önmagában nem lenne furcsa, hiszen immár több mint 160 év eltelt a szabadságharc leverése óta. Ennek azonban más oka van – avatott be Máday Norbert: „a világosi fegyverletételkor a tisztek tiltakozásképpen maguk törték el harci eszközeiket.”

Hatvágás: harci tehnikából zenemű

A hatvágás a 18. század óta egy olyan kiképzési anyaga volt a magyar huszárnak, amelyben egy hat mozdulatból álló vágáskombinációt tanult meg. A technika olyan híres lett, hogy zenemű is született belőle: Bihari János Hatvágás verbunkja. „Ezt a hat vágást kellett tudni jól, pontosan, precízen és villámsebességgel. Így volt esély arra, hogy győztesen hagyhassák el a csatateret a huszárok” - ismertette a gyűjtő.

A nemzeti ellenállás jelképei

A szabadságharc leverése utáni nemzeti ellenállás jelképe volt férfiaknál a Kossuth-szakáll, nőknél pedig egy jellegzetes karkötő, amelybe olyan mozaikszavak voltak bevésve, amiről csak az érintettek tudták, mit jelent. Hasonló jelkép volt, egy a gyűjteményében megtalálható magyar címeres bronzmedál is, ami belsejében egy darab földet rejt. Mint Máday Norbert elmondta: „az emigrációba kényszerültek a magyar határ elhagyásakor egy darabka földet vittek magukkal, amit később a már említetthez hasonló bronzmedálba foglaltak.”

A magyar kard is hungarikum

'Fontos, hogy olyan intézményeket hozzunk létre, amelynek segítségével a gyerekek meg tudják szeretni az adott korszakot' - ezért is célja, hogy gyűjteményéből múzeumot hozzon létre, Kecskeméten. Máday emellett fontosnak tartja a magyar szabja történetének megismertetését. Ennek keretében indítja útjára a Magyar Kard Napja című rendezvénysorozatot, aminek célja, hogy a fiatalok megismerjék, és büszkék legyenek a magyar harcművészetre.