4000 milliárd forintnál is többe kerülhet a paksi atomerőmű bővítése, és nem csak a végösszeg kérdőjeles: nincs rá garancia, hogy a várható áramtöbbletre igény lesz a régióban, az orosz támogatás pedig tovább erősíti a hazai energiaszektor függését – nyilatkozta az OrientPressnek Perger András energiapolitikai szakértő. A Magyar Mérnöki Kamara szerint mindez nagy lehetőség a mérnöktársadalomnak, és stabilizálja az ország energiaellátását is.

Miért pont most?

Perger szerint a fő - és eddig megválaszolatlan – kérdés az, miért most került napirendre az orosz-magyar energiaügyi egyeztetés, ami mögött sokan a paksi bővítés tervét sejtik. Bár Giró-Szász András kormányszóvivő először cáfolta, hogy Orbán Viktor a beruházás miatt találkozik kedden Vlagyimir Putyinnal, a miniszterelnök végül mégis aláírta az erről szóló megállapodást. Az Oroszország Rádió Hangja (ORH) hírportál egyébként már hétfőn arról számolt be, hogy Oroszország bővítheti a Paksi Atomerőművet, az Interfax hírügynökséggel pedig közölte a Roszatom vezetője, Szergej Kirijenko, hogy a két ország aktív tárgyalásokat folytat az atomipari együttműködésről.

„A bővítés energetikai szempontból egyelőre nem indokolt. A paksi reaktorok állapota jó, az egyes blokk üzemidejét két évvel ezelőtt hosszabbították meg 2032-ig, a kettes hosszabbítására idén, a hármas és négyes blokkra 2017-ben kerül sor” - mutat rá Perger András, aki szerint az ország energiaellátása hosszú távon biztosított. A két új üzemegység felállítása legalább még tíz évbe kerülhet, amiből kettő-három csak az adminisztrációra mehet el; legkorábban tehát 2024-ben indulhatnának el – véli az Energiaklub munkatársa.

Lesz mit törlesztenünk

Az előzetes becslések szerint a két új blokk megépítése 8-9 ezer embernek adhatna munkát, és 1 százalékkal növelheti a hazai GDP-t, ugyanakkor hosszú távú törlesztési kötelezettséget jelent az országnak. Perger úgy számol, hogy akár 4000 milliárd forintnál is többe kerülhet a két új blokk megépítése. „Nincs pontos adat, de úgy tudni, az oroszok 10 milliárd euróval támogatják a beruházást. Ez durván 3000 milliárd forint, aminek kifizetésére szintén nincs fedezet a büdzsében - az építéshez orosz segítségre szorulnánk, akik viszont jelentős kamatot, évente több százmilliárdot is felszámolhatnak a hitelek törlesztése során. Ráadásul, egy óriás beruházásnál mindig előfordulhatnak többletköltségek, leállások, elég csak, ha a 4-es metró építésére gondolunk” – emlékeztetett Perger, aki az energiafüggőség kockázataira is felhívta a figyelmet: Magyarország kőolaj- és földgáz-ellátásának 75-80 százalékát orosz vállalatok adják, a paksi atomerőmű bővítésével viszont a villamosenergia-termelés is részben tőlük függhet majd.

Drágán is kell a magyar áram?

A beruházás támogatással együtt is komoly terhet róna a magyar gazdaságra: a Roszatom a reaktorokat és generátorokat adná, az új hűtőtornyokat és az energiaszállító hálózat fejlesztését azonban már mi álljuk majd, nem beszélve a tartalék-erőművek kiépítéséről, hiszen a 2400 megawattos kapacitásbővítést ezekkel is biztosítanunk kell. A régi és új blokkok emellett jó pár éven át párhuzamosan működnének, ami miatt a jelenlegi energiahálózatot át kellene alakítani - 2032, az elavult egységek leállítása után pedig ismét átépíteni az egészet, véli az energiapolitikai szakértő.

Az új blokkok beüzemelése után Paks közel 4000 Megawattot termelne; ez több mint 30 százalékos bővülést jelent, amivel Magyarország áramszolgáltatóként léphetne fel a régióban. A kérdés, hogy erre a bővítés után is lesz-e igény. Nem kizárható, hogy a közben a szomszédos országok is hasonló fejlesztésekbe kezdenek- ráadásul, az új blokkok indításukkor csak a jelenlegi ár duplájáért, 23-25 forint/ kilowatt-óra értékben tudnának áramot termelni, ami túl drága lehet szomszédainknak.

Nincs hely a hulladéknak

A környezetvédelmi kockázatokról szólva Perger hangsúlyozta: a bővítés kivédhetetlenül növeli ezt a rizikófaktort, már csak a radioaktív hulladékmennyiség növekedése miatt is. 'A bátaapáti lerakóban 2037-ig még van hely kis-és közepes aktivitású hulladéknak, de a veszélyesebb anyagok még most is Pakson vannak - végleges tárolásuk egyelőre nem megoldott, mennyiségük pedig idővel nőni fog' - jegyezte meg az energiaügyi szakértő. A Duna vízállapotát szintén érintheti a beruházás: ha a sajtóértesüléseknek megfelelően tényleg friss víz cirkuláltatásával hűtenék a blokkokat, az érezhetően felmelegítené a folyót, és károsan hathat élővilágára is.

Boldogok a mérnökök

A Magyar Mérnöki Kamara közleményében ugyanakkor üdvözli a kormányközi megállapodást, a bővítéssel szerintük nagy lehetőségek és kihívás elé állították a mérnöktársadalmat. A hazai, fosszilis energiahordozókon alapuló erőműpark egy része elöregedett, hatásfoka nem felel meg a kor színvonalának, cseréje, kiváltása lesz szükséges a következő időszakban - mutat rá az MMK, hozzátéve, hogy ebben a helyzetben az új, 60 évre tervezett üzemidejű paksi reaktorok csak növelik az ország ellátásbiztonságát.

A beruházásban hazai részvételi arány maximálása az MMK szerint közös érdek, amire a szakembereknek és cégeknek is fel kell készülniük – a Kamara maga részéről jogosítási, tanúsítási és továbbképzési rendszereivel támogatja a magyar gazdaságot a nukleáris programban való eredményes részvételre.