Erre a megállapításra jutott egy európai kutatócsoport a hamburgi Max Planck Meteorológiai Intézet vezetésével.

A kutatók azt vizsgálták, hogyan változna az éghajlat, ha műszaki megoldásokkal csökkentenénk a beérkező napfény mennyiségét - írta a Die Welt című német lap internetes kiadása. Ezt például a földkörüli pályára állított hatalmas tükrökkel vagy a légkörbe fújt lebegő anyagokkal lehetne elérni.
Az eredmények alapján, bár a hőmérséklet újra normál értékeket érne el, a csapadékmennyiség jelentősen csökkenne. Ezáltal Európában és Észak-Amerikában 15 százalékkal szárazabb lenne az éghajlat, mint az ember által előidézett klímaváltozás előtt. Sőt, az Amazonas-vidéken 20 százalékkal kevesebb eső hullana - számoltak be a kutatók az Earth System Dynamics című szaklapban.
A geo-engineering módszereit végső megoldásnak szánják arra az esetre, ha az éghajlat védelmében tett erőfeszítések hiábavalónak bizonyulnának, vagy a felmelegedés következményei a vártnál súlyosabbak lennének. Az efféle beavatkozások következményeit azonban még csak részben kutatták.
A kísérlet fő üzenete a kutatást vezető Hauke Schmidt szerint az, hogy a geo-engineering által létrehozott klíma más lesz, mint az összes korábbi természetes. E módszerekkel nem lehet egyszerűen rekonstruálni az éghajlat korábbi állapotát, ezért nem is lehet azokat a hagyományos éghajlatvédelem helyettesítőjének tekinteni.
A kutatók négy klímamodellel vizsgálták, hogyan reagálna a Föld éghajlata a beérkező napsugárzás csökkentésére bevetett módszerekre. Abból indultak ki, hogy a légkör széndioxid-tartalma négyszerese az ipari forradalom előtti, 280 ppm-es értéknek. Ez a 21. század végére vonatkozó előrejelzések felső határát jelenti.
A geo-engineeringet szimulálandó a kutatók addig csökkentették modelljeikben a napsugárzást, hogy a többlet széndioxid által kiváltott üvegházhatást ellensúlyozzák. A szimuláció eredményeit ezután az ipari forradalom előtti földi éghajlattal hasonlították össze. A manipulált klíma mind a négy modellben szárazabb volt a múltbelinél. A csapadékmennyiség globálisan átlagosan 4,8 százalékkal maradt el az összehasonlítási értéktől. Különösen Észak-Amerikát, Eurázsia északi részét és Dél-Amerikát sújtotta a szárazság. A hőmérséklet globális átlaga hasonlóan alakult az összehasonlítási értékhez, ugyanakkor a trópusok valamivel jobban lehűltek, mint a sarkvidéki területek.