Régen látott komoly változásokat hoz július elseje. Hétfőtől elindul az elektronikus útdíj rendszer, valamint elindul az új dohánytermék-értékesítési rendszer is, továbbá kiderül, hányan jelentkeztek azon területekre, ahol nem volt érdeklődés a koncessziók iránt. A honatyák újra hozzányúltak a közbeszerzési törvényhez is, a lépést megint a szabályok rugalmasabbá tételével indokolták, ami esetenként a nyilvánosság korlátozását is jelenti - írja a Napi Gazdaság.

Csaknem 20 milliárd forint megtakarítást remélt a kormányzat attól, hogy ez év közepétől megtiltotta a közszférában dolgozó nyugdíjasok foglalkoztatását. Így összesen több mint háromezer nyugdíjas közalkalmazott, illetve köztisztviselő 'mentesül' a kényszernyugdíjazás alól. Az év elejétől már nem vehető státusba 62 éven felüli közalkalmazott vagy köztisztviselő, és július 1-jétől elvileg el kell bocsátani azokat, akik nyugdíjat is felvesznek. Több száz dolgozót kell elküldeni a legnagyobb budapesti és vidéki egyetemekről az új nyugdíjazási szabályok miatt. Míg a technikai dolgozóknak, a könyvtárosoknak, az adminisztrátoroknak nincs választási lehetőségük, az idős oktatóknak április végéig kellett választaniuk a nyugdíj és a fizetés között.

Jön az e-útdíj

Valahogyan elindul július 1-jén az elektronikus útdíj (e-útdíj) rendszer, de sok probléma lesz vele − mondták a lapnak nyilatkozó szakértők. Erre figyelmeztetett a napokban a Fuvosz is, a fuvarozó szervezet szerint az e-útdíj beindítása a vállalkozások döntő többségének technikai problémát jelent. A Fuvosz pénzügyi szempontból problémásnak tartotta a rendszer bevezetését, ám időközben megszületett a döntés, amelynek alapján a Kavosz Zrt. gépjárművenként maximum egymillió forintos egyéves rulírozó forgóeszközhitelt nyújt a közúti fuvarozóknak, Bubor plusz 5 százalékon.

Elképzelhető, hogy a rendszer az elmúlt napokban valamelyest csiszolódott, de a lap információi szerint az alkalmi 'jegyet' vásárlók számára az automatákat a magyar mellett csak német és angol nyelvre programozták (bár további nyelveket is kilátásba helyeztek). A regisztrált felhasználók a flottakövetőknél rendezhetik a számlát, az alkalmi használók pedig vagy a benzinkútnál, vagy pedig magyarországi számláról utalhatják az összeget − ez a külföldi nagyvállalatoknak kevésbé okoz gondot, mint a kisebb cégeknek, amelyek ilyennel nem igazán rendelkeznek.

Szigorodik a Btk.

Szigorú, de nem kegyetlen és differenciálatlan az új Büntető törvénykönyv − jelentette ki Répássy Róbert, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkára az egy hét múlva hatálya lépő új kódexről. A jogszabályt 2012. június 25-én fogadta el a parlament. Az ittas járművezetés megállapításához immár elegendő 0,5 ezrelékes véralkoholszint a korábbi 0,8 ezrelék helyett, a szankció pedig kötelezően a járművezetéstől eltiltás lesz. Bűncselekmény lesz a gazdasági adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása, a termőföld jogellenes megszerzése, valamint a gazdasági csalás. Módosul a Polgári törvénykönyv is: változnak a pénztartozás teljesítéséről rendelkező és a késedelmi kamatra vonatkozó szabályok, illetve a módosítás érinti az építési és szerelési szerződések szabályait is.

Lazítottak a közbeszerzési szabályokon

Nem múlhat el törvénykezési félév, hogy a parlament legalább egyszer ne módosítsa a közbeszerzési törvényt, így történt ez a múlt pénteken is; a megszavazott változtatások júliustól hatályosak. A lépést ismét a szabályok rugalmasabbá tételével indokolták, ami esetenként a nyilvánosság korlátozását is jelenti. Egy zárószavazás előtti módosítással is elfogadtak egy nyilvánosságot és versenyt korlátozó szabályt, pontosabban kikerült az elfogadott változatból az a javaslatban még szereplő szakasz, amely az úgynevezett háromajánlatos eljárások elindítására is nyilvános közzétételt írt volna elő. A nemzeti eljárásrendben a háromajánlatos beszerzéseket 2011-ben tette lehetővé az Orbán-kormány, ezek lebonyolítása során a közpénzt költő ajánlatkérőnek nem kell nyilvánosan közbeszerzési hirdetményt közzétennie, elég legalább három, tetszése szerinti ajánlattevőnek felhívást küldeni − ha az építési beruházás értéke nem haladja meg a 150 millió, a szolgáltatás- és árubeszerzésé a 25-25 millió forintot. A benyújtott javaslatban még az állt, hogy az ilyen eljárás megkezdése előtt 5 nappal az ajánlatkérőnek tájékoztatót kell közölnie a közbeszerzésről honlapján (ha nincs, a Közbeszerzési Hatóság honlapján), s lehetőséget adni azoknak is az ajánlattételre, akiket közvetlenül nem kért fel ajánlattételre, de a közzététel nyomán értesültek a beszerzésről és jelezték részvételi szándékukat.

A zárószavazás előtti módosítás, illetve korábbi módosítások tovább növelték a közbeszerzés alóli mentesség körét, így nem kell ezentúl közbeszerzést lebonyolítani nemzeti eljárásrendben a postai szolgáltató beszerzéseire, a hitel és pénzkölcsön, valamint a pénzforgalmi szolgáltatás (fizetési számlavezetés, pénzforgalmi szolgáltatások) beszerzésére, továbbá a kulturális javak (műkincsek, leletek, álló- és mozgóképek) körébe tartozó tárgyak vételére és a rájuk vonatkozó egyéb jogok megszerzésére.

Kezdődik a trafikkeresés

Hétfőn kiderül, mit tud az új dohánytermék-értékesítési rendszer, illetve hányan jelentkeztek azon területekre, ahol nem volt érdeklődés a koncessziók iránt. Júliustól jelentősen változik a kiskereskedelmi piac, a nemzeti dohányboltok ugyanis a kiskereskedelmi forgalom 40 százalékát adó termékeket értékesíthetnek. Nagyjából 5300 trafik nyit meg (ennyien vállalták az elsejei nyitást). Ennek hatása már most is érezhető a piacon, a cigarettamárkák választéka hiányos, a kereskedők új készleteket már nem rendelnek. A fővárosi dohányosok egymás kezére adják azon kereskedők címét, akik rendelésre még beszerzik a kívánt mennyiséget, ebből össznépi játék lett − akik cigarettáznak, kényelmetlenség nélkül kívánják átvészelni a 15 nehéz napot, az úgynevezett párhuzamos időszakot.

Azon elárusítóhelyek, amelyek koncessziót nem kaptak, július 15-ig árulhatják a terméket. Kérdés, utána mit csinálnak, ugyanis a nemzeti trafikok − a jogszabályok többszöri módosítását követően − a cigaretta és dohánytermékek, illetve kiegészítők mellett hírlapot, égetett szeszes italt, kávét, szerencsejátékot, üdítőt és jégkrémet is árulhatnak. Ha ezek forgalma a trafikokba terelődik, a legkisebb boltok lehúzhatják a rolót, hiszen nyereségességüket nem az alacsony haszontartalmú zsömle és kifli adta. A trafikokban július 15-től kell alkalmazni a 10 százalékos árrést, ami jelentős hasznot hoz a forgalmazónak. A kereskedők szerint ilyen árrés mellett a kapcsolt termékek nélkül is megéri cigarettát forgalmazni.

Szűkül az önkormányzatok mozgástere

A stabilitási törvény értelmében 2013. július 1-jétől engedélyköteles ügyletet csak olyan önkormányzat köthet, amely az iparűzési adót vagy a helyiadó-törvény szerinti vagyoni típusú adók közül legalább az egyiket vagy a magánszemélyek kommunális adóját bevezette. A jelenlegi jogszabály alkalmazásával a felhalmozott működési hitelek átalakíthatók egyszeri futamidő-hosszabbítással vagy szerződésmódosítással. Így a deficitek finanszírozására szolgáló működési hiteleket az önkormányzatok hosszú lejáratú hitelekké alakíthatják. A helyi önkormányzatoknál az állami konszolidációval csökkentett adósság így nem termelődhet újra. A jogszabály korábban is szigorú feltételekhez kötötte a települési helyhatóságok hitelfelvételét, ez azonban nem bizonyult elegendőnek: a korábbi ügyletek törlesztésére szánt bevételeket ugyanis szabadon lehetett felhasználni.

Olcsóbb lesz a roaming

Július 1-jétől tovább csökkennek az EU-n belüli roaming hang-, sms- és adatdíjak. Az uniós rendelet a díjcsökkentés mértékén túl azt is előírja, hogy az adott országban mely nap aktuális árfolyama alapján kell kiszámolni az új tarifákat. Az előírás plafont állapít meg, s ezzel a cégek általában élnek, így a tarifák azonosak. A hívásindítás díja percenként bruttó 91,4 forint, a hívásfogadásé 26,6 forint, az sms-küldés 30,4 forint. Az adatforgalmazás a tagállamokon belül megabájtonként 2171,5 forintért lesz elérhető. A roamingtarifák 2014-ig tartó fokozatos csökkentését még Viviane Reding, egykori távközlésért felelős biztos szorgalmazta. Nemrég pedig Neelie Kroes, az Európai Bizottság digitális menetrendért felelős alelnöke azzal állt elő, hogy az egységes távközlési piac érdekében el kell törölni a roamingdíjakat, erre jövő tavasszal javaslatot is akar tenni a politikus.