Már egy döntetlen is elegendő lett volna a Fejér Megyei Női Labdarúgó Bajnokságban szereplő Környe SE számára az utolsó fordulóban a bajnoki cím megszerzéséhez, ám a környei hölgyek nem „dőltek hátra”. Raffai Sándor edző csapata pontosan tizenkétszer rezgette meg a Tác hálóját, míg az ellenfélnek nem sikerült gólt szereznie.
2011/12 és 2012/13 után tehát ismét bezsebelték a bajnoki címet a környei focista lányok, pedig a szezon nagyon nem így indult…
Raffai Sándor fél év kihagyás után visszatért az együtteshez, és bár a felek nagyon jól ismerték egymást, kellett némi idő a megfelelő összecsiszolódáshoz, az igazi egymásra találáshoz.
Az ősz folyamán a lányok az ötödik helyen is álltak a Csetény, Tatabánya, Komárom és Baracs mögött, de ekkor sem adták fel: nem törtek meg, hanem keményen dolgoztak tovább, bár egyre kevesebben hittek a kitűzött cél elérésében. Később azonban összeszedték magukat, és az őszi szezon végére a 3. helyre tornázták fel magukat. Télen is csak a szokásos két hetes pihenőt tartották meg, ezt leszámítva folyamatosan edzettek: amikor az időjárás nem engedte, akkor az iskola tornatermében, a lépcsőin, majd amint tehették, irány a pálya, hogy a jól megszokott környezetben készüljenek a bajnokságra.
A tavaszi szezonra Hetzmann Tímea költözés, míg Cserháti Anita sérülés és munka miatt csak „hébe-hóba” volt a csapattal, Szőke Édua elköszönt a gárdától, érkező oldalon pedig Mosolics Alexandra szerepelt egyedüliként…
A lányok azonban kitűzték a célt: valamit nyerni KELL. Vagy a kupát, vagy a bajnokságot. A kupa hamar eldőlt, mert a szervezés furcsaságának „köszönhetően” egyetlen vereség után rosszabb gólarány miatt nem jutottak tovább a csoportból… úgy, hogy az ellenfél nem jelent meg a találkozón, így 3-0-s győzelmet írt jóvá a szövetség…
Maradt tehát a bajnokság, ahol tudták, csodát kell tenniük. És csodák márpedig vannak, főként, ha az ember sokat tesz érte, és igazán hisz benne.
Ezek a lányok hittek és tettek, és tavasszal minden mérkőzésüket megnyerték a bajnokságban, miközben egyetlen gólt sem kaptak. Ilyen előzmények után az utolsó fordulóban már egy döntetlen is elegendő lett volna a bajnoki címhez. Ők azonban nem rizikóztak, az első percben nekiestek az ellenfélnek. Hajtotta őket a kilátogató közel száz szurkoló, a nem mindennapi hangulat. A lányok, akik nagyon is tudnak, és szeretnek focizni, valami fergeteges tempót diktáltak: folyamatosan alakították ki a helyzeteket és egy tucat gólig meg sem álltak.
Ezt követően pedig jött a jól megérdemelt fieszta. Sajnos az ígéretek ellenére az érmeket nem kapták meg a lányok a mérkőzés után a szövetségtől, de ez sem szegte kedvüket, a gőzt sikeresen kiadták magukból…
Raffai Sándor edző a mérkőzést követően így értékelt: fantasztikusak ezek a lányok, ez az ő diadaluk volt az első meccstől kezdve. Hittek magukban, és amikor én még kételkedtem februárban, ők akkor is mondták, hogy majd figyeljek, mert megcsinálják.
Hát… megcsinálták! Csak a legfelsőbb fokon tudok beszélni róluk. Munka, család és minden más mellett, tisztán a sportért dolgoztak, megérdemelték a sikert. Kapott gól nélküli tavasz szerintem példátlan a labdarúgásban. Köszönjük mindenkinek, aki kicsit is hozzátett ehhez a sikerhez, aki segített minket, aki kilátogatott és támogatott minket a mérkőzések alatt. Köszönjük az egyesületnek, hogy idén valóban mindent megkaptunk, köszönjük Mónikának a munkásságát, és külön köszönjük Misi bácsinak a folyamatos segítségeket a hazai mérkőzéseinken. A lányoknak pedig gratulálok, és köszönöm, hogy az edzőjük lehetek. Most pedig ünnepelünk…

A bajnokcsapat tagjai:

Raffainé Békefi Alexandra - csapatkapitány
Terdik Tamara
Keliger Lilla
Hribár Anett
Fábián Zina
Molnár Zsuzsanna
Zemplényi Zsófia
Cserháti Anita
Cserháti Renáta
Eignerné Schlapak Brigitta
Mohos Kitti
Pécsváradi Dorina
Mosolics Alexandra
Németh Zsófia
Balatoni Dóra
Belány Brigitta
Szőke Édua
Hetzmann Tímea