Második éve csökken a halasztott fizetés népszerűsége a nyugat-európai cégek körében, de ezzel párhuzamosan nőtt a fizetési határidő és az átlagos fizetési késedelem is, ami növekvő üzleti kockázatot jelent – mutat rá az Atradius Fizetési Szokások Barométerének 2015-ös kiadása. A kutatásból kiderül: a megkérdezett vállalkozások költségeik kordában tartását látják a legnagyobb kihívásnak és csak ezután következik a kereslet csökkenése.

A 2014-es Atradius Fizetési Szokások Barométer arról számolhatott be az egy évvel korábbi kiadáshoz képest, hogy szinte minden tekintetben sokkal óvatosabbá váltak a nyugat-európai cégek egymással szemben, azonban 2015-ben már több mutató esetén is romlás következett be, áll az Atradius Hitelbiztosító legfrissebb jelentésében. A kutatás 13 nyugat-európai ország (Ausztria, Belgium, Dánia, Franciaország, Görögország, Hollandia, Írország, Nagy-Britannia, Németország, Olaszország, Spanyolország, Svédország és Svájc) több mint 2700 vállalkozásának válaszait dolgozta fel.

A vállalkozások valószínűleg pozitív tapasztalatokra tettek szert a készpénzes fizetések arányának növelésében, hiszen míg 2013-ban a nyugat-európai vállalatközi kifizetések értékének 45 százaléka, 2014-ben 42,4 százaléka, addig 2015-ben már csak 41,3 százaléka bonyolódott halasztott fizetéssel. Azonban a halasztott fizetés esetén a fizetési határidők tekintetében lazulás érezhető: a 2014-es átlagos 32 napos periódus 2015-ben 33 napra nőtt, bár ez még mindig nem éri el a 2013-as 33,7 napos átlagot. Ezen a területen jelentős eltérések tapasztalhatók az országok között: míg a német vállalkozások átlagosan 22 napos, addig a görögök 53 (belföldi vevők esetében 70) napos fizetési határidővel dolgoznak. Ezen belül a 90 napnál hosszabb határidők mértéke a németek esetében 1,3 százalék, míg a görögöknél 14 százalék.

Ugyanakkor a hosszabb fizetési határidők nem eredményeztek pontosabb kifizetéseket, hiszen a 2014-es átlagos 20 napos fizetési késedelem 2015-ben 21 napra nőtt. Az átlagos 1 napos fizetési határidő hosszabbodással kombinálva ez azt jelenti, hogy a vállalkozások átlagosan 2 nappal később jutnak a pénzükhöz, mint tavaly.

Ezen a területen is nagyon eltérőek az országonkénti átlagok: hazai vevők esetében az olasz és a görög cégek 32 illetve 30 napos átlagos csúszást produkálnak, míg a lista túloldalán a svéd és dán vállalkozások állnak 9 illetve 12 napos késedelmekkel. Külföldi vevőik fizetésére a legtöbbet az olaszok várnak (átlagosan 29 napot), míg a görög cégek 5 napon belül pénzükhöz jutnak. Utóbbi jelenség magyarázata leginkább abban keresendő, hogy a görögök átlagosan kiugróan hosszú fizetési határidőket alkalmaznak. A fizetési késedelmek területén a legnagyobb hosszúságú növekedéssel az ír vállalkozások szembesülhettek hazai vevőik esetében (9 nap), illetve a britek külföldi vevőik esetében (10 nap) az elmúlt 2 évben.

„A nyugat-európai cégek ugyan a tavalyinál valamivel kisebb arányban, de hosszabb határidővel hitelezik egymást, azonban az adatok szerint ehhez még hosszabb fizetési késedelmek járulnak. Ez a még mindig éledező európai gazdasági életben könnyen rendszerszintű kockázattá válhat, amelyet minden cégnek a lehető leghatékonyabb módon kell kezelnie” – mutatott rá Vanek Balázs , az Atradius Hitelbiztosító országigazgatója.

A késedelmes fizetés háttérében meghúzódó okok nem változnak évek óta, a megkérdezett vállalkozások jelentős része (51,4 százalék) szerint belföldi vevőik likviditási problémákkal küzdenek, ezért kényszerűségből választják a késedelmes fizetést. A hazai vevők késedelmes fizetésének okaként a források hiányát említők esetében Görögország 84 százalékos értékkel toronymagasan vezet, utána Olaszország következik 73 százalékkal, de figyelemre méltó a francia vállalkozók 59,2 százalékos értéke is; a sort a dánok zárják 14 százalékos értékkel. Külföldi vevők esetében a megkérdezett vállalkozások 37 százalék-a említette első helyen ugyanezt az okot; itt megint Görögország vezet 57,1 százalékkal, míg az utolsó helyen ismét Dánia áll 17,9 százalékos értékkel.