A merülési kísérletsorozat helyi idő szerint délelőtt kilenc, magyar idő szerint hajnali háromkor kezdődött, miután az eseményt egy trópusi vihar miatt néhány nappal elhalasztották. A Csiaolung először 5000 méterre, majd három órával később 6000 méterre jutott.
A legfrissebb jelentések szerint a fő fedélzeti kommunikációs rendszer meghibásodott, de a tartalék működik. A merülőkabin megvált a fenéksúlyától, és a vízfelszín irányába tart. A visszatéréshez körülbelül három órára van szüksége.
A kabin három búvárral a következő napokban összesen hat alkalommal egyre mélyebbre merül majd, és a tervek szerint az ötödik és a hatodik merüléssel célozzák meg a 7000 métert.
Mivel a Csiaolung merülési teljesítménye az időjárási és tengeri körülményektől függ, a szakemberek sok bizonytalansági tényezővel számolnak. A merülés biztonsági okokból csak nappal hajtható végre, négyes erejűnél nem nagyobb szél és legfeljebb hármas erősségű hullámzás esetén. Egy-egy merülés 8-12 óráig át tart.
A merülőkabin tavaly júliusban 5188 métert teljesített. Az akkori cél az volt, hogy a korábbi technikai átalakítások után teszteljék funkcióit és teljesítményét ötezer méteres mélység alatt.
A Csiaolung 2010 nyarán a Dél-kínai-tengeren 17 alkalommal merült, a legmélyebbre akkor, amikor 3759 méterre jutott. A korabeli híradásokból kiderült, hogy a szerkezet fénykép- és videofelvételeket is küldött a bázisra, továbbá hogy egy meg nem nevezett helyen robotkar segítségével kitűzték a kínai nemzeti zászlót és a legendás sárkánypalota jelét a tengerfenéken.
A kínai kísérletsorozat része annak a központi elhatározásnak, amely a mélytengeri technológiák és felszerelések, merülésre alkalmas eszközök fejlesztését célozza. Az eddigi eredményekkel már lehetővé vált, hogy kínai szakemberek a világ tengerfenék-területeinek 70 százalékán kutatásokat végezzenek.
Kínának - más országok mellett - már nemzetközi engedélye van arra, hogy a tengerfenéken, korlátozott területeken nyersanyag- és érckitermelést megalapozó kutatást végezzen.
Az Egyesült Államok, Franciaország, Oroszország és Japán után Kína az ötödik ország, amely a tengerszint alatt 3500 méternél mélyebbre küldött embert.