Ekkortól a tanulmányait az új felsőoktatási törvény alapján megkezdő hallgató képzési program keretében, illetve a képzés részeként megszervezett szakmai gyakorlatára vagy gyakorlati képzésére hallgatói munkaszerződés alapján a felsőoktatási intézményben vagy az intézmény által alapított gazdálkodó szervezetben vagy külső gyakorlóhelyen kerülhet sor.

A munkavégzésre a Munka Törvénykönyve rendelkezéseit kell alkalmazni. A szakmai gyakorlaton történő munkavégzés során munkavállalón a hallgatót, munkáltatón a szakmai gyakorlatot biztosítót, munkaszerződésen a hallgatói munkaszerződést, munkaviszonyon pedig a hallgatói munkaszerződés alapján létrejött munkaviszonyt kell érteni.

A hallgatói munkaszerződés alapján történő munkavégzés akkor tekinthető munkaviszonynak, ha annak során megvalósulnak a munkaviszony alapvető jellemzői, mint pl. a munkavállaló a munkáltató utasítása alapján az általa meghatározott időben és helyen köteles a munkát elvégezni, amelyért a munkáltatónak munkabért kell fizetni.
A hallgatói munkaszerződésnek tartalmaznia kell a hallgató munkakörét, a szakmai gyakorlat helyét, időtartamát, a hallgató napi munkaidejét, az őt megillető díjazás összegét, ill. a díjazás hiányát.

A hallgatói munkaszerződés alapján munkát végző hallgató díjazásban részesülhet. Kötelező jelleggel akkor illeti meg díjazás a hallgatót, ha a szakmai gyakorlat ideje egybefüggően eléri a hat hetet. A díjazás mértéke ebben az esetben hetente a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) tizenöt százaléka, amelyet a szakmai gyakorlóhely fizet. A gyakorlóhely azonban dönthet úgy is, hogy díjazásban részesíti a hallgatót akkor is, ha a szakmai gyakorlat időtartama nem haladja meg a hat hetet. Ebben az esetben a törvény nem szabja meg a díjazás mértékét, annak összegét a gyakorlóhely saját maga határozhatja meg.

A fentiek alapján tehát, ha a gyakorlóhely hallgatói munkaszerződéssel foglalkoztatja szakmai gyakorlaton a hallgatót és – függetlenül annak időtartamától - díjazásban részesíti, akkor megvalósulnak a munkaviszony alapvető jellemzői, így a munkavégzés munkaviszonynak tekintendő.

A társadalombiztosítási jogszabályok alapján biztosított többek között a munkaviszonyban álló személy, így a hallgatói munkaszerződés alapján díjazás ellenében szakmai gyakorlatát töltő hallgató is.
Az egyéni járulékok és a szociális hozzájárulási adó alapja a hallgatói munkaszerződésben meghatározott díj lesz függetlenül attól, hogy a juttatás a minimálbér havi összegének erejéig adómentes.

Ha a hallgató gyakorlati képzésére hallgatói munkaszerződés alapján díjazás nélkül kerül sor, akkor nem teljesül a munkaviszony egyik lényeges eleme, a bérfizetés, ezért ebben az esetben nem beszélhetünk munkaviszonyról sem. Ez esetben a hallgatók nem válnak biztosítottá, így járulék- és szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettség sem merül fel.

További információ a NAV Általános Tájékoztató Rendszerén (TCC) keresztül érhető el a 06-40/42-42-42 számon.