Városlista
2019. szeptember 23, hétfő - Tekla

Hírek

2019. Szeptember 08. 00:00, vasárnap | Helyi
Forrás: kovacsneagi

Szeptemberi jeles napok

Szeptemberi jeles napok

Szeptember 1. - Egyed napja:
1-jén kezdték meg a búza, másutt a rozs vetését. A néphit szerint, ha e napon vetik el a búzát bő termésre számíthatnak.
Időjárásjósló napis e nap, ha esik, akkor esős lesz az ősz, ha nem esik, akkor száraz őszre számítottak.
Ha karácsonykor le szerették volna vágni a disznót, akkor e napon fogták hízóra.

Szeptember 8. - Kisasszony napja:
Szűz Mária születésének napja. A 11. század óta tartják számon.
Sok helyütt a nap volt a cselédek szolgálatba lépésének az ideje. Egyes helyeken e napon kezdték meg a gabona vetését, e napra virradó éjszaka kitették a vetőmagot, hogy azt az Úristen szentelése fogja meg.
Ez a nap jelezte a dióverés kezdetét, és a fecskék útra kelését is.
Időjárásjósló napnak is tartják, mert ha e napon bugyborékosan esett az eső, akkor a néphit szerint csapadékos ősz várt rájuk.

Szeptember 12. - Mária napja:
Szűz Mária neve napja. Az újkorban Bécs felszabadulása után vált a török alóli felszabadulás ünnepévé, kultusza rohamosan terjedt, amit a passaui Máriahilf (Segítő Boldogasszony) kegykép ihlette, ami előtt a hagyomány szerint 1683-ban Lipót császár Bécs ostroma alatt imádkozott a győzelemért.

Szeptember 15. - Hétfájdalmú Szűzanya:
Mária anyai fájdalmára való emlékezés. Az Ómagyar Mária-siralom ennek a kultusznak állít emléket.

Szeptember 21. - Máté napja:
Máté evangélista napja. Sok helyütt például a Bánátban e héten kezdték meg az őszi búza vetését, amit férfiak végeztek szinte szótlanul, majd a munka végeztével magasra dobták a vetőabroszt, hogy akkorára nőjön a búza.
Másutt azonban ekkor nem szántottak, mert úgy vélték, akkor a földet fel fogja verni a gaz. Göcsejben is pelvahétnek nevezték
Az e napi tiszta időből pl. a szerémségi szőlősgazdák jó bortermésre következtettek.

Szeptember 29. - Szent Mihály napja:
Szent Mihály arkangyal ünnepe, aki a hagyomány szerint a túlvilágra érkező lélek bírája és kísérője. Vele függ össze a hordozható ravatal Szent Mihály lova elnevezés is.
Ez a nap a gazdasági év fordulója (a gazdasági évet lezáró ünnepek szeptembertől novemberig tartottak). A Szent György-napkor legelőre hajtott állatokat ilyenkor hajtották vissza. Ez a nap a pásztorok elszámoltatásának és szegődtetésének időpontja is, ami után kezdetét vette a kukoricatörés. E nappal megkezdődik az ún. kisfarsang ideje, a lakodalmazások őszi időszaka, mely Katalin napjáig (nov. 25.) tart.
E naphoz is kapcsolódik női munkatilalom. Aki ilyenkor mos, kisebesedik a keze, aki pedig mángorol, annak egész évben dörögni fog a háza felett az ég.
Az Alföldön ez a nap volt általában a szüret kezdő napja is. A szüret a 18.-19. század előtt általában csíziós (vagy jeles napokhoz) kötődött, utána a városi, vagy községi tanács, vagy a hegyközségi elöljáróság határozott időpontot adott meg rá, ami azért volt fontos, mert a földesúri járandóságot, a bordézsmát így egyszerre tudták beszedni. A különböző szőlőtermő vidékek miatt a szüret ideje változó volt, figyelembe kellett venni az időjárási viszonyokat, a különböző szőlőfajták érési idejét. Így volt az Alföldön általában szeptember 29-e a szüret kezdő napja, Erdélyben és a Dunántúl nagyobb részén október 15. Terézia napja, Kőszeg vidékén október 21-én, Orsolya napkor, Tokaj-Hegyalján pedig október 28-ig, Simon-Juda napjáig kezdték meg a szüretet.
A szürethez, mint általában minden betakarító tevékenységhez, termékenységrítus is tartozik (ez olyan szokás, amely elősegíti a több termést).
Göcsejben pl. a szüret végeztével lemetszették a szőlővesszőket, s mindegyik tőke tövére egy-egy szőlőszemet tettek, hogy következő évben jó legyen a termés.
Időjárásjósló napnak is tartották, mert ha Mihály itt találja a fecskéket, akkor hosszú-szép őszre számíthattak. Ha Szent Mihály éjszakáján a juhok vagy a disznók összefeküdtek, hosszú, erős telet vártak, ellenkező esetben enyhét. A pereszlényiek kemény telet jósoltak, ha Mihály napján dörög.
Néhány időjárásjósló közmondás erre a napra:

Szeptember 29. után már nem nő a fű, mondják is:

„Szent Mihály nap után harapófogóval sem lehetne kihúzni a füvet.”

„Aki Szent Mihály nap után szalmakalapban jár, attól nem kérdenek tanácsot.” Vagyis aki Szent Mihály nap után is úgy öltözik, mint nyáron szokott, az nem lehet okos ember.

Ezek érdekelhetnek még

2019. Szeptember 19. 11:18, csütörtök | Helyi

Indul a fűtésszolgáltatás

2019. Szeptember 15. 00:00, vasárnap | Helyi

Téves hír az 1%-okról

2019. Szeptember 15. 00:00, vasárnap | Helyi

Új dohánygyártmányok a hazai piacon

2019. Szeptember 14. 00:00, szombat | Helyi

Piaci körkép

A szőlő ezért egészséges