Talán pont a felhasznált alapanyag hadászati felhasználásának túlsúlya lehet az oka, hogy kis hazánkban nem terjedt el túlzottan, de lehet hogy csak a mulatozások ezen fénypontjának hazai történetéről rendelkezünk kevés információval. Az majdnem biztos, hogy az első tűzijáték Mátyás király esküvőjén volt, melynek tűzmestere Regiomontanus, híres német matematikus-csillagász volt. A török hódoltság, majd a Rákóczi szabadságharc idején megint csak a kevésbé patetikus, mint inkább drámai felhasználása került elő a puskapornak, így csak az 1700-as évek végén terjedt el főúri körökben. Jeles alkalmakkor divattá vált így emelni az esemény fényét, például 1795. nyarán I. Ferenc és felesége Amália tiszteletére rendezett tűzijátékot Sándor Lipót főherceg, Magyarország nádora. De tűzijátékkal ünnepelte1809. augusztus 15-én Győrben Napóleon a negyvenedik születésnapját, valamint, bár tragikus véget ért, de meg kell említeni az első Anna bált is 1882-ből, amit szintén pirotechnikailag szerettek volna feldobni.
Az első Szent István napi tűzijáték 1927-ben volt, viszont a II. Világháború után a világégés rossz emlékei és a politikai helyzet okán ezt a hagyományt csak 1966-ban élesztették fel újra, de akkor már világszínvonalon, hiszen Teleki György vegyész és Fekete Károly gépészmérnök, Európában elsőként itt alkalmazott elektromos vezérléses indítást.