Június 13-tól minden uniós tagállam köteles alkalmazni a fogyasztói jogokról szóló uniós irányelv szabályait, amelyek a korábbi uniós fogyasztóvédelmi szabályokat váltják fel és egységesítik. Magyarország ennek a kötelezettségnek a fogyasztók és a vállalkozások közötti szerződések részletes szabályairól szóló 45/2014 (II.26.) Korm. rendelet elfogadásával és kihirdetésével tett eleget. Az irányelv alkalmazása érdekében elfogadott új magyar jogszabály jelentős változást hoz a fogyasztók védelmének területén, több ponton egyértelműsíti a korábbi szabályozást és számos újítást is bevezet.

Az új rendelet számos vállalkozás számára jelent lényeges, akár a napi üzletmenetet is érintő változást. Az új fogyasztóvédelmi szabályoknak leginkább az internetes, a telefonon vagy csomagküldő szolgálaton keresztüli rendelések illetve az utazással egybekötött termékbemutatón vásárolt termékeknél lesz kiemelt jelentősége. Az új szabályozás jelentősen pontosítja a kereskedők kötelezettségeit, a tájékoztatási kötelezettség terhét egyértelművé teszi, az internetes vásárlás áttekinthetőbbé válik, és tisztázódik a nem kívánt áruk visszaküldésének költségmegosztása is.

Az egyik legfontosabb tudnivaló az új irányelv nyomán megalkotott magyar rendeletről, hogy az kizárólag a „fogyasztói szerződésekre” vonatkozik, vagyis azokra, melyeket a (kereskedő) vállalkozás a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül eljáró természetes személlyel köt. Ez azt jelenti, hogy ha valaki nem magánszemélyként, hanem például a családi vállalkozás nevében eljárva vásárol az interneten, őt nem illetik meg a rendeletben szereplő fogyasztói jogok. Emellett van néhány további kivétel is az új rendelet alól: nem alkalmazandóak az új szabályok például a pénzügyi-banki szolgáltatásokról szóló vagy az utazási szerződésekre sem.

„A kivételeknél is fontosabb tudnunk, hogy nem magyar jellegzetességről van szó: az irányelvet valamennyi uniós tagállam köteles saját jogrendszerébe átültetni, így ezek a kötelezettségek nem csak a magyar vállalkozásokat, hanem a más tagállami kereskedőket is terhelik. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy ha valaki interneten rendel egy terméket, az irányelv védelmére nem csak a Magyarországról rendelt termékek esetén számíthat, hanem akkor is, ha az adott terméket bármely másik tagországból rendeli” – hívja fel a figyelmet dr. Bálint Norbert, a Faludi Wolf Theiss Ügyvédi Iroda ügyvédje.

Az új szabályozás egyes előírásai minden, az alkalmazási körébe eső fogyasztói szerződésre vonatkoznak, amelyet fogyasztó köt vállalkozással. Ilyen szabály például, hogy telefonos ügyfélszolgálat esetén az ügyfélszolgálat hívószáma nem lehet emelt díjas, és a különböző fizetési módok igénybevételéért (pl. a sárga csekkes fizetés) a vállalkozás csak olyan díjat számíthat fel, amelyet ő maga is visel. Hazánkra specifikus probléma volt korábban, hogy nagyon sok vállalkozás a jogilag pontatlan 'garancia' szót használta, és nem tisztázta, hogy ez pontosan szavatosságot, vagy jótállást jelent-e. Az új szabályok előírják többek között azt is, hogy a kereskedők minden esetben kötelesek a fogyasztókat pontosan tájékoztatni arról, hogy egy termékre szavatosságot vagy jótállást vállalnak-e.

További szabályok vonatkoznak az úgynevezett távollévők között kötött (pl. webshop-ok, telefonon, csomagküldő szolgálaton keresztül rendelt termékek) és az üzlethelyiségen kívül kötött (pl. utazással egybekötött termékbemutatón vásárolt termékek) fogyasztói szerződésekre. Itt az új rendelet szigorúbb, részletesebb tájékoztatási kötelezettséget ír elő, így például a kereskedő köteles a fogyasztót tájékoztatni a postai címéről, a termék visszaküldésével járó költségek viselésének szabályairól és az értékesítés utáni ügyfélszolgálati és egyéb szolgáltatásokról.

Még ennél is fontosabb változás, hogy a korábbi nyolc munkanap helyett a fogyasztók 14 naptári napon belül állhatnak el a megkötött szerződéstől vagy mondhatják azt fel. Ezt a 14 napot szolgáltatások megrendelése esetén a szerződéskötés napjától, termékek megrendelése esetén pedig a termék hiánytalan átvételének napjától (vagy ha a terméket rendszeresen kell szolgáltatni, akkor az első átvétel napjától) kell számítani. Nagyon fontos, hogy amennyiben a kereskedő nem tájékoztatja a fogyasztót az elállási jogról, úgy az elállási jog 12 hónappal meghosszabbodik.