Városlista
2020. július 15, szerda - Henrik

Hírek

2011. Július 16. 07:17, szombat | Belföld
Forrás: OrientPress

Végéhez ért a vörösiszap-katasztrófa utáni újjáépítés

Végéhez ért a vörösiszap-katasztrófa utáni újjáépítés

Végéhez ért a tavaly október 4-ei kolontári vörösiszap-tragédia utáni kormányzati újjáépítés.

A katasztrófa által érintett három településen (Kolontáron, Devecserben, Somlóvásárhelyen) és környezetükben a mai nappal, a soha nem látott összefogásnak köszönhetően immár rehabilitált természeti és építészeti környezet fogadja az idelátogatókat. A kormány által vállalt újjáépítés és kártalanítás a kitűzött határidőre megvalósult, a kormány új lakóházakat épített vagy vásárolt minden, az otthonát elveszített károsultnak. A helyreállításra, újjáépítésre az állam eddig több mint 30 milliárd forintot fordított - írja közleményében a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium.

A térségben visszatér az élet a normális kerékvágásba, de a munkagépek nem állnak le, a településeken a közeljövőben a lelki és gazdasági megújulást ösztönző közösségi beruházások indulnak.

Magyarország eddigi történetének legnagyobb ökológiai következményekkel járó ipari katasztrófája történt 2010. október 4-én, amikor a Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi (Mal) Zrt. tározójának gátja átszakadt, és a kizúduló 1,6 millió köbméter folyékony vörösiszap elöntötte a környező településeket. A tragédiának 10 halottja van, és több mint 300 család veszítette el az otthonát, a települések komoly kárt szenvedtek, jelentős mezőgazdasági és környezeti kár keletkezett három településen. E világviszonylatban is példa nélkül álló katasztrófahelyzet rendkívüli kihívás elé állította a kormányt és a lakosságot.

A kormány 2010. október 6-án veszélyhelyzetet hirdetett ki, amelyet később meghosszabbított, Veszprém megyére vonatkozóan ez év június végéig volt érvényben. A katasztrófát követően közvetlenül az emberi életek mentése, az emberek biztonságba helyezése volt a legsürgetőbb feladat, ezt követte a települések biztonságának garantálása, a gátak megerősítése. Három hónapon belül kiépültek a települések védelmét szolgáló ideiglenes védművek és befejeződött a teljes körű védelmet biztosító létesítmények megépítése. A biztonságot növeli a Kolontár közvetlen közelében a katasztrófát követően megépített 1-es védőgát, más néven a kolontári gát is.

Senki nem maradt otthon nélkül

A sérült tározóból kiömlő egymillió köbmétert meghaladó vörösiszap 363 ingatlant rongált meg jelentősen, ebből a legtöbb lakóház. A legnagyobb ingatlankár Devecserben volt. A sérült ingatlanok nagy részét, 306 db-ot el kellett bontani. A lakóházak pótlására a kormány választási lehetőséget kínált fel a károsultaknak: dönthettek új lakás építése, használt lakás vásárlása, a károsodott ingatlan helyreállítása, illetve készpénzes támogatás mellett.

A károsultak döntésének megfelelően 112 új lakóház épült fel állami támogatással (Kolontáron 21 db, Devecserben 89 db, Somlóvásárhelyen 1 db, továbbá Márkó településen szintén 1 db ház építését rögzítették szerződésben). Az elöntött és bontásra ítélt házak helyett Devecserben és Kolontáron is egy-egy újonnan épített lakóparkba költözhetnek a károsultak. A kolontári 21 házas lakóparkban a házak birtokbaadási eljárása befejeződött, a lakók nagy része már beköltözött. A devecseri, 87 házból álló lakóparkban az utolsó épületet augusztus elején adják át. Használt ingatlan vásárlása mellett 125 család döntött (ezt 1,4 milliárd forint értékű kormányzati támogatás fedezi). Közülük több mint a fele, 66 esetben úgy döntöttek a károsultak, hogy nem hagyják el a környéket és az érintett három település valamelyikén választottak használt ingatlant, 23-an pedig a közeli Ajkára költöztek. 79 károsult pénzbeli kártalanítás mellett döntött (ez közel 1 milliárd forintos összeg, ennek 32 százalékát fizették ki), a kártalanítás még hátralévő összegét várhatóan megkapják. A károsult családok közül számos, mint bármely más család Magyarországon, hiteleket vett fel, kölcsönöket törlesztett, teljesítette vállalt kötelezettségeit a pénzintézetek felé a katasztrófa bekövetkezése előtt is. Az érintett ingatlanok egyharmadát - szám szerint 108-at - terhelte a zálogjog valamely fajtája, elidegenítési és terhelési tilalom, vagy éppen végrehajtási jog. Ezen terhek jogosultjainak többsége valamely pénzintézet volt. A pénzintézetek megpróbáltak valamilyen módon könnyíteni a károsultakon a katasztrófa után, így négy érintett bank 3-6 hónap időtartamú fizetési haladék biztosításával nyújtott segítséget.

Az idő előrehaladtával a károsult családok lakhatási feltételei is megteremtődtek, amelynek elengedhetetlen feltétele volt a pénzintézetek együttműködése is, hiszen a károsult ingatlanok tehermentesítése az ingatlanok tulajdonosainak kötelezettsége, amely csak a teher jogosultjának (bank) hozzájárulásával lehetséges. Néhány pénzügyi vállalkozás ezen felül a fennálló tartozások teljes egészét is elengedte.

A folyamat még nem fejeződött be, jelenleg még 31 károsult család fennálló terheinek átjegyzését kell megoldani a vásárolt vagy új építésű ingatlanokra, mivel csak ezek rendezése után lehet a földhivatalnál a károsultak tulajdonjogát bejegyeztetni.

Teljes kártalanításban részesültek a károsultak

A kormány a lakhatás biztosítása mellett vállalta azt is, hogy június 30-ig mindenkit kártalanít, biztosítja a katasztrófában kárt szenvedett családok ingóságainak pótlását is. A bútorok pótlására 125 károsulttal írták alá a szerződést, a károsultak a Magyar Bútor és Faipari Szövetség bútoraiból választhattak egymillió forintos értékhatárig. A haszonállatokat, kerteket, be nem takarított terményeket érintően 171 károsulttal kötöttek szerződést. A ruhaneműkben és a megsemmisült élelmiszerekben esett károk enyhítését célzó szerződések is elkészültek, ily módon összesen 213 károsultat kártalanítanak. A gépjárműveket érintően 71 szerződés köttetett. A kárt szenvedett vállalkozások közül 120 jelentett be kárigényt, nekik az összeg egy részét már kifizették. A pénz többi részének kifizetése ezután fog megtörténni, mivel szükség volt a támogatási program az Európai Unió részéről történő jóváhagyására.

Magyar Kármentő Alap és jótékony célú felajánlások

A kormány a károsultak támogatására létrehozta a Magyar Kármentő Alapot és az ezt támogató vállalkozásokra is érvényessé tette az adományokra vonatkozó adókedvezményét illetve a magánszemélyek idéntől személyi jövedelemadójuk 1 százalékát felajánlhatják az alap javára is. Az alapban csaknem 2 milliárd forint gyűlt össze, ennek nagy részét, mintegy 1,5 milliárd forintot a három érintett település között osztották fel. A helyi önkormányzatok a fejlesztési-beruházási koncepcióikban megjelölt célokra eddig összesen 458 millió forintos támogatást kaptak: Devecsernek 301 millió, Kolontárnak 145 millió, Somlóvásárhelynek 12 millió forintot ítélt meg a Kármentő Bizottság, melyből 214 millió forintot el is utaltak. Támogatták többek között a veszteséget szenvedett vállalkozásokat, hozzájárultak az átmenetileg albérletbe kényszerült károsultak albérleti díjához, az új rendőrőrs felépüléséhez, továbbá - a települések szükségleteinek megfelelően - orvosi rendelő, szolgálati lakások, iskolai sportpálya, sportöltöző, focipálya épül.

Devecserben a vörösiszap által megrongált régi posta és rendőrőrs helyett új épült. A katasztrófa egyéves évfordulójára Kolontáron emlékhelyet, Devecserben pedig emlékparkot avatnak, ezzel is emlékezve Magyarország történetének legnagyobb kárt okozó ipari és ökológiai katasztrófájára.

A katasztrófa egyik legnagyobb természeti kockázatát - azt, hogy a lúgos vörösiszap-szennyezés veszélyeztesse a Dunát - sikerült megakadályozni. Az iszapömlés után az élővizek szennyeződésének csökkentése érdekében a vízügyi szervek azonnal a mederduzzasztást végeztek a Marcalon, és különböző megoldásokkal közömbösítették a lúgos elegyet.

A Marcal folyót folyamatosan kotorják, de a szakemberek komplex folyómeder-rekonstrukciót javasolnak a biodiverzitás újrateremtéséhez. A Marcal folyó teljes megtisztítása őszre fejeződhet be. A vörösiszap-katasztrófa sújtotta térségben nemcsak a folyóvizek ellenőrzése folyamatos, hanem az ivóvízé is. Az ivóvíz egyáltalán nem szennyeződött, az egész térségben a katasztrófa első napjától biztonságosan fogyasztható.

Kül- és belterületek, mezőgazdasági területek

A vörösiszap által okozott károk helyreállítása érdekében teljes körű tájrehabilitáció zajlik. A települések belterületén, a lakosság közvetlen környezetében befejeződött a kármentesítés, a külterületek mentesítése még folyamatosan zajlik Kamond, Kisberzseny, Tüskevár, Somlójenő településeken.

A bontási munkálatok befejezésével a 21 utcában lebontott házak helyét tóval parkosított zöldterület veszi át és további fejlesztések is várhatók. Ezt segíti elő, hogy az Országgyűlés június 27-én elfogadta azt az országgyűlési határozatot, amely a devecseri kistérséget támogatáspolitikai szempontból a leghátrányosabb helyzetű kistérségek közé sorolja.

A belterületekről július 12-ig 329.652 köbméter szennyezett hulladékot szállítottak el (ebből 125.929 köbméter bontási törmelék). A külterületekről pedig 786.997 köbméter (52.545 teherautónyi) szennyezett hulladékot vittek a kijelölt kazettákba. A lakott területek vörösiszap-mentesítésében több százan vettek részt, és a kitartó munka révén pár héten belül biztosították a belterületek lakhatóságát. Mostanra a mezőgazdasági külterületek mentesítési munkálatai is befejeződtek, elkezdték a kolontári halastó és a Torna-patak kotrását. A devecseri kastélypark helyreállítása őszre fejeződhet be.

Az erősen lúgos, maró hatású anyag körülbelül 4000 hektáron terült szét és 1036 hektár mezőgazdasági területet borított el. A vörösiszap által elöntött termőföldek miatt jelentős a környékbeli gazdák mezőgazdasági kára is. A termelők és feldolgozók egyszeri jövedelempótló állami támogatást kaptak, a mezőgazdasági termelők „de minimis” értékhatárt meghaladó dologi kárigényei jelenleg elbírálás alatt állnak.

Azok a gazdák, akiknek szennyeződött a földje, nyilatkozhattak, hogy a károsodott földjeiket eladják az államnak, vagy elcserélhetik, illetve - ha szeretnék - megtarthatják azt. Eddig összesen 111 fő jelezte földeladási szándékát és jelen állás szerint 32 fő fog csereföldben részesülni. Azok ügye, akik eladnák vagy elcserélnék a földjüket, a Nemzeti Földalapkezelő Szervezethez került, velük a szervezet személyesen egyeztetett.

A megtisztított fölterületeken - Szászországgal együttműködve - Magyarország legnagyobb megújuló energiát hasznosító mintarégiója jöhet létre, ahol energiacélú növények termesztése folyik majd az Új Széchenyi Terv zöldgazdaság-fejlesztési programjához kapcsolódva, ezáltal is új munkahelyeket teremtve a térségben.

A MAL Zrt. állami felügyelete: nem ismétlődhet meg a tragédia

A kormánynak azonnali megoldást kellett arra is találnia, hogy a tragédiát okozó vörösiszap-tározó tulajdonosánál, a Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi (MAL) Zrt-nél elérje a biztonságos működés feltételeit. Közvetlenül a katasztrófa után a magánkézben lévő vállalat tevékenységét a kormány felfüggesztette, majd a biztonságos működés érdekében nyolc nappal a tragédia után állami felügyelet alá helyezte. Az alumíniumgyár nemzetgazdaságilag jelentős gazdasági társaságnak minősül, a térség egyik legnagyobb munkáltatója, a beszállítókkal együtt hatezer embernek ad munkát, így a kormány célja a kezdetektől az volt, hogy a vállalat működjön, termeljen, de mindezt a biztonságnak alárendelve tegye.

Az állami felügyelet vezetésével megbízott Bakondi György katasztrófavédelmi kormánybiztos kiemelt figyelmet fordított arra, hogy a cég csökkentse egy esetleges újabb katasztrófa bekövetkeztének humán, illetve ökológiai kockázatát, emellett biztosítsa a folyamatos kárelhárítási és mentesítési munkálatokat.

Az állami felügyelet „nyomásának” köszönhető, hogy a gyárban februárban bevezették a száraztechnológiát. Ennek köszönhetően az alumíniumgyártás során többé nem folyékony, erősen lúgos vörösiszap, hanem szilárd halmazállapotú és nem maró hatású melléktermék jön létre, mint az a legtöbb hasonló európai uniós alumíniumgyár esetén. Ez azt jelenti, hogy többé nem ismétlődhet meg a katasztrófa.

Emellett több milliárd forintos beruházásokat is végrehajtottak az alumíniumgyárban: két biztonsági gátrendszer épült a tározókhoz, lezárták és megerősítették a X-es tározót, és stabilizálták a IX-es tározót, a gátakat mozgásérzékelőkkel látták el, és automatizálták a gyár teljes csurgalékvíz-kezelő rendszerét. Az állami felügyelet elérte céljait, így június 30-ával megszűnt.

Kiemelt vizsgálat zajlik a katasztrófa felelősének kiderítésére

A katasztrófa felelősének kiderítésére kiemelt nyomozás folyik, a Nemzeti Nyomozó Iroda a MAL Zrt-nél négy embert gyanúsított meg eddig, a bíróság a vezetők magánvagyonát zároltatta, jelenleg mindannyian szabadlábon védekeznek. A katasztrófa okozóját a bíróság állapítja meg, eddig még nem született jogerős döntés. A károsultak részéről már több mint 30 per kezdődött, amelyekben a felperesek a MAL Zrt-től anyagi és nem vagyoni káraik miatt összesen több mint hatmilliárd forint kártérítést követelnek.

Megújulnak a katasztrófákkal kapcsolatos szabályozások

A tragédia felhívta a figyelmet a törvényi szabályozás pontatlanságaira is, például arra, hogy a vörösiszap-tározó ellenőrzésére alkalmas hatóságok keze részben meg volt kötve, mert a hatáskör elosztása nem volt egyértelmű. Az Országgyűlés ezért törvényt módosított, így 2010 decemberétől már csak a bányakapitányságok adhatnak ki működési engedélyt az ajkai tározóhoz hasonló tározókra és veszélyes üzemekre, ez erőteljes hatósági, felügyeletet és ellenőrzést biztosít.

OrientPress Hírügynökség

Címkék: vörösiszap

Ezek érdekelhetnek még

2020. Július 15. 10:02, szerda | Belföld

Életbe léptek a beutazási korlátozások

Hatályba léptek a koronavírus külföldről történő behurcolásának veszélye miatt elrendelt beutazási korlátozások.

2020. Július 15. 09:52, szerda | Belföld

Májusban jelentősen csökkent az építőipari termelés

Májusban az építőipar termelése 20,1 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbi magas szintjétől, és áprilisihoz mérten 20,3 százalékkal csökkent szezonálisan és munkanaphatással kiigazítva.

2020. Július 15. 09:30, szerda | Belföld

Öttel emelkedett a fertőzöttek száma Magyarországon

Öttel, 4263-ra emelkedett az azonosított koronavírus-fertőzöttek száma Magyarországon, újabb elhunyt nincs - közölte a koronavirus.gov.hu szerdán.

2020. Július 15. 08:07, szerda | Belföld

Új érméket bocsátott ki a vészhelyzetben helytállók tiszteletére az MNB

Új 10 és 20 forintos forgalmi érméket bocsátott ki kedden a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a koronavírus-járvány elleni védekezésben kiemelkedő szerepet vállalók munkájának elismerésére és tiszteletükre.