vagyis a gyógyszerekkel szemben ellenálló úgynevezett szuperbaktériumok terjedése globális egészségügyi válsággal fenyeget

- derült ki az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) közölt tanulmányból, amelynek szerzői 76 országot vizsgálva készítették el a globális antibiotikum-felhasználás eddigi legátfogóbb elemzését.

A washingtoni Center for Disease Dynamics, Economics & Policy, a Princeton Egyetem, a Zürichi Műszaki Egyetem (ETH Zürich) és az Antwerpeni Egyetem munkatársainak eredményei szerint 2000 és 2015 között 65 százalékkal nőtt az antibiotikumok globális felhasználása - elérve a 35 milliárdos napi terápiás dózist (DDD) - írta a medicalxpress.com.

Az alacsony és közepes jövedelmű országokban összességében 114 százalékkal, ezer emberre vetítve 77 százalékkal nőtt napi szinten az antibiotikum-felhasználás a vizsgált időszakban. Az utóbbi mutató részben a népességnövekedés számlájára írható.

Az alacsony és közepes jövedelmű országok egy részében az antibiotikum-alkalmazás mértéke meghaladta a magas jövedelmű országok mutatóit. Ugyanakkor jelentős részükben az egy főre jutó antibiotikum-fogyasztás továbbra is jelentős elmarad a magas jövedelmű országokétól, egyebek között a gyógyszerek magas ára és a szabadalmi oltalmak miatt.

A leggyakrabban használt antibiotikumoknak számító széles spektrumú penicillinek alkalmazása 36 százalékkal nőtt világszerte 2000 és 2015 között. Az alacsony és közepes jövedelmű országokban a növekedés mértéke - a legmagasabb - 56 százalék, míg a magas jövedelmű országokban 15 százalék volt.

A szuperbaktériumok elleni küzdelemben utolsó mentsvárnak tartott antibiotikumok, úgy mint linezolid, karbapenem és kolisztin használata csaknem az összes országban jelentősen növekedett.

Az antibiotikumok fogyasztásának növekedése az alacsony és közepes jövedelmű országokban nagyrészt a gazdasági növekedéssel volt összefüggésben.