Pünkösdi király : A középkor óta ismert szokás, ekkor ügyességi versenyen (tuskócipelés, karikába dobás) kiválasztották a megfelelő legényt, aki később a többieket vezethette, továbbá a pünkösdi király minden lakodalomba, mulatságra, ünnepségre hivatalos volt, a kocsmákban ingyen ihatott, a fogyasztását a közösség fizette ki később. Ez a tisztség egy hétig, de akár egy évig is tartott. Gyakran ez alkalomból avatták fel a legényeket, akik ezentúl udvarolhattak, kocsmázhattak.

Tavaszköszöntés:Már kora hajnalban az ablakokba, vagy a ház kerítés-lécei közé tűznek zöld ágakat, virágokat (bodzát, pünkösdi rózsát, jázmint) azért, hogy nehogy belecsapjon a házba a villám. Néhol a lányos házakra tettek ki zöld ágakat.

A pünkösdi királyné járás:a lányok szokása. Négy lány kísér körbe a faluban egy ötödiket, a legkisebbet és legszebbet. Bemennek a házak udvarába, énekelnek, mondókákat mondanak és magasba emelik a a királynét. Cserébe a házigazdáktól ajándékot kapnak.

Talán a legismertebb hagyománya a pünkösdi ünnepkörnek a csíksomlyói búcsú. Eredete a 15. századba vezethető vissza az írásos emlékek alapján. Pünkösd szombatjára érkeztek meg a katolikus hívők Csíksomlyóra és a szentmise után együtt mentek fel a Somlyó-hegyre. Ez a szokás máig élő hagyomány és több tízezer magyar zarándokol Csíksomlyóra pünkösdkor.